Pályázati hírek

/Pályázati hírek
Pályázati hírek2017-10-12T14:01:56+00:00

A Miniszterelnökség az ifjú, képzett agrárvállalkozók helyzetbe hozása és a 2007-2013-as uniós fejlesztési időszak maximális forráskihasználása céljából ötödik alkalommal írt ki pályázatot a fiatal gazdák számára. Ennek köszönhetően a kormány összesen több mint 8000 fiatal termelőt támogatott mintegy 97 milliárd forinttal, amelyet az induló gazdaságok fejlesztésére és versenyképességük növelésére fordíthatnak a nyertes pályázók.

A pályázatok célcsoportjaként azokat a 18 és 40 év közötti ifjú gazdákat jelölte meg a Miniszterelnökség, akik először kezdenek gazdálkodni mezőgazdasági üzem vezetőjeként, megfelelő szakmai tudással, végzettséggel rendelkeznek, és vállalták, hogy gazdaságukat legalább 5 évig egyéni vállalkozóként vezetik.

A támogatás a vállalkozás elindításához, a birtokszerkezet átalakításához, a mezőgazdaságban dolgozók korösszetételének javításához, valamint a vidék népességmegtartó erejének növeléséhez járul hozzá.

A Miniszterelnökség a 2015. május 18. és június 1. között újra megnyitott pályázat esetében 100 pontnál húzta meg a minimálisan elérendő ponthatárt. A jelenleg rendelkezésre álló mintegy 37,8 milliárd forint uniós forrásból több mint 3000 ifjú agrárszakember növelheti gazdasága versenyképességét.

foldpenz-20140722

 

Az Irányító Hatóság a 2007-2013 programozási időszak támogatásainak maximális forrásfelhasználása érdekében döntött továbbá a kifizetési kérelmek benyújtási határidejének meghosszabbításáról is.

Ennek értelmében a nyertes gazdálkodóknak 2015. szeptember 30. helyett 2015. október 21-ig lesz idejük elkészíteni és benyújtani a kérelmet. Ezt követően még az idei évben a támogatás 90 százalékát megkapják a nyertes pályázók. A maradék 10 százalék kifizetésére 2016-ban kerül sor.

A 2014-2020-as vidékfejlesztési programban is fontos célkitűzés a fiatal gazdák támogatása. A munkaerő-igényes ágazatokba történő intenzív forrásbevonás erősíti a vidék munkahelyteremtő és megtartó-képességét, stabil jövedelmet biztosít a mezőgazdaságból élők számára.

Az új ciklusban a Vidékfejlesztési Program keretében mezőgazdasági vállalkozás létrehozására 38 milliárd forintot, a fiatal és képzett mezőgazdasági szakemberek beruházásainak támogatására pedig mintegy 39 milliárd forintot különített el a kabinet.

Jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, illetve ezek prototípusai kifejlesztésének megvalósítására.

Felhívás célja:

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (továbbiakban GINOP) célul tűzte ki a vállalati K+F+I tevékenység intenzitásának ösztönzését, a kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás növelését a tudás intenzív és innovatív vállalkozások körében.

Jelen Felhívás célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek támogatásával, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, továbbá ezek prototípusainak kifejlesztését eredményezik.

A Felhívás keretében a vállalatok önállóan, vagy együttműködésben végzett kutatás-fejlesztési, illetve innovációs tevékenységei kerülnek támogatásra. A Felhívás keretében vállalati ipari kutatás, kísérleti fejlesztés, illetve innovációs tevékenységek állami társfinanszírozással kerülnek támogatásra. A projekt keretében a támogatást igénylőnek lehetősége nyílik a projektet önállóan, valamint egy vagy több vállalattal (legfeljebb 2 partnerrel) közösen megvalósítani. A Felhívás keretéből azon projektek kaphatnak támogatást, amelyek közvetett, vagy közvetlen módon illeszkednek a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia céljaihoz és szakosodási irányaihoz.

palyazat-1440x564_c

 

Keretösszege:

Tervezett keretösszeg 50 milliárd Ft. Jelen Felhívás keretében nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül.

Támogatott tevékenységek, feltételek:

Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás keretében:

a) Ipari kutatás (maximum a kutatás-fejlesztési projekt elszámolható költségeinek 50%-a) Ipari kutatás tevékenységre az a vállalkozás nyújthat be támogatási kérelmet, amelynek minimum 3 fő, a projekt szakterületéhez kapcsolódó, legalább MA/Msc fokozatú diplomával rendelkező, minimum napi 4 órában, a támogatási kérelem benyújtásakor is foglalkoztatott alkalmazottja van.

Alkalmazott (ipari) kutatás: tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez. Magában foglalja komplex rendszerek összetevőinek létrehozását, és beletartozhat a prototípusok laboratóriumi környezetben vagy létező rendszerekhez szimulált interfésszel rendelkező környezetben történő megépítése, valamint kísérleti sorozatok gyártása, amennyiben ez az alkalmazott kutatáshoz és különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez szükséges.

Amennyiben a vállalkozás a saját alkalmazásában lévő (vagy felvételre tervezett) munkavállalója révén végez ipari kutatási feladatokat, úgy a támogatási kérelemben kell megadni a munkavállaló nevét, végzettségét/fokozatát, és csatolni szükséges a szakmai önéletrajzát.

b) Kísérleti fejlesztés Kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, alakítása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából. Ide tartozhatnak például az új termékek, eljárások vagy szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek is.

A kísérleti fejlesztéshez tartozhat az új vagy javított termékek, eljárások és szolgáltatások prototípusainak és kísérleti modelljeinek kidolgozása, illetve kiállítása, az ilyen termékeknek a tényleges működési körülményeket reprezentáló környezetben történő tesztelése és jóváhagyása abban az esetben, ha e tevékenységek elsődleges célja a véglegesnek még nem tekinthető termék, eljárás vagy szolgáltatás továbbfejlesztése.

Ide tartozhat a kereskedelmileg felhasználható olyan prototípusok és kísérleti modellek kifejlesztése, amelyek kereskedelmi végterméknek minősülnek, mert előállításuk túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen. A kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos vagy időszakos változtatások, amelyeket meglévő termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek.

1. Csekély összegű (de minimis) támogatás keretében (Kizárólag azon vállalkozások esetében támogatható, amelyek a támogatást nem elsődleges mezőgazdasági termeléshez veszik igénybe)

  • Projekt előkészítési tevékenység. (A tevékenység önállóan nem támogatható)
  • Projektmenedzsment tevékenység. (A tevékenység önállóan nem támogatható)
  •  Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos szolgáltatás igénybevétele. (A tevékenység önállóan nem támogatható)
  •  A projekt megvalósításához kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele. (A tevékenység önállóan nem támogatható)

2. Regionális beruházási támogatás keretében (Kizárólag azon vállalkozások esetében támogatható, amelyek a támogatást nem elsődleges mezőgazdasági termeléshez veszik igénybe)

  •  Eszközbeszerzés Technológiai fejlesztést eredményező új eszközök beszerzése. A tevékenység önállóan nem támogatható.
  • A projekt céljához feltétlenül szükséges épület építése, bővítése, átalakítása, korszerűsítése, és a szükséges alap infrastrukturális fejlesztések. A tevékenység önállóan nem támogatható.
  •  Immateriális javak beszerzése

Harmadik féltől piaci áron megvásárolt szabadalmak és egyéb immateriális javak (pl. licenc, oltalom), valamint ezen immateriális javakhoz (szellemi termékekhez) kapcsolódó hasznosítási jogok beszerzése, amennyiben a tranzakcióra a piaci feltételeknek megfelelően került sor. A tevékenység önállóan nem támogatható.

20141211news-odaiteltek-a-magyar-kutatonoket

Olyan tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás támogatható, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi, valamint a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek az eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna

  • A beruházásra aktivált szolgáltatási tevékenységek.

A szolgáltatások területén az eljárási innovációhoz nyújtott támogatás keretében (ezen tevékenység keretében elszámolni kívánt összköltség minimum 300 millió, maximum 1000 millió Ft-ot tehet ki): a) Eljárás-innováció: új vagy jelentős mértékben javított termelési vagy szolgáltatási módszer alkalmazása (ideértve a technikákban, felszerelésekben vagy szoftverekben eszközölt jelentős változtatásokat). A KKV-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás (ezen tevékenység keretében elszámolni kívánt összköltség nem haladhatja meg a 40 millió Ft-ot): a)

A vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való első három részvétele támogatható a projekt keretében kifejlesztett K+F eredmény bemutatása céljából. A tevékenység önállóan nem támogatható. Jelen felhívás keretében önállóan kizárólag kísérleti fejlesztés, vagy eljárási innováció tevékenység, vagy kísérleti fejlesztés és eljárási innováció tevékenységek támogatható(k).

Kik Pályázhatnak a jelen felhívásra?:

mikro-, kis-, és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok

a) amelyek, rendelkeznek legalább egy lezárt (beszámoló/SZJA bevallással alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel (az előtársaságként való működés időszaka ebbe nem számít bele),

b) amelyek, éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelmek benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 1 fő volt.

c) amelyek Magyarországon székhellyel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok fióktelepei. A támogatást igénylőnek az 1. pontban szereplő kritériumok mindegyikének meg kell felelnie.

jogi forma szerint:

a) kettős könyvvitelt vezető jogi személyiségű gazdasági társaságok, amelyek nem tartoznak az EVA hatálya alá.

Cikkünk tájékoztatás jellegű. Teljes kírás megtekinthető az alábbi linken: file:///C:/Users/hp/Downloads/Felhivas%20(1).pdf

Kemény tárgyalások, komoly viták után megszületett a megállapodás Magyarország és az Európai Bizottság között, amelynek eredményeként 2020-ig több pénz lesz a magyar agrárium fejlesztésére, mint a korábbi uniós költségvetési ciklusban volt – közölte Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken Hajdúböszörményben.

Hozzátette: a hétéves ciklus során 1300 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre a vidékfejlesztési programban.

Egyszerűbbek és hatékonyabbak lesznek a pályáztatási eljárások, amelyek egyszerre szolgálják a munkahelyteremtést és a versenyképesség javítását az ágazatban – mondta az államtitkár a Hajdúsági Expo keretében rendezett Portfolio Kelet-magyarországi Agrárfórumon.

A támogatások több mint 40 százalékát beruházásokra fordíthatják a gazdák. Az egyes ágazatokban most először nem csupán a támogatható üzemméret minimumát, hanem a maximumát is meghatározták – mondta az államtitkár a fórum mintegy 300 résztvevője előtt.

Kis Miklós Zsolt elsőként az állattenyésztési ágazatot emelte ki. A vidékfejlesztési programban erre a célra 75 milliárd forint támogatási keret áll rendelkezésre. Az 50 százalékos intenzitású támogatás maximuma termelőnként 500 millió forint – fűzte hozzá.

A kertészeti ágazatban 72 milliárd, a kisméretű terménytárolók és szárítók fejlesztésére 20 milliárd forint, a fiatal gazdák induló támogatására 38 milliárd forint, célzott beruházásaik támogatására további 39 milliárd forint pályázati forrás áll rendelkezésre – sorolta a miniszterelnökségi államtitkár.

Kis Miklós Zsolt kiemelte, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodás- és öntözésfejlesztés támogatási kerete 54 milliárd forint. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ebből a pénzből csak a gazdaságon belüli “vizes fejlesztéseket” támogatják, a nagyobb vízügyi fejlesztésekre további 300 milliárd forint forrás van a Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP).

A mezőgazdasági termékeket elsődlegesen feldolgozó élelmiszeripari vállalkozások üzemmérettől függetlenül kaphatnak támogatás a vidékfejlesztési program 200 milliárd forintos keretéből, amiből 20 milliárd forintot a borászat fejlesztésére fordítanak.

Kis Miklós Zsolt bejelentette: az első pályázati kiírások szeptember első felében jelennek meg a vidékfejlesztési program keretében.

A Portfolio Kelet-magyarországi Agrárfórumon előadások hangzottak el egyebek mellett az ágazat banki finanszírozási lehetőségeiről, az agrártechnológiai fejlesztésekről, az élelmiszergazdaság innovációjáról, és két panelbeszélgetésen cseréltek véleményt a szakemberek az állattenyésztés és élelmiszeripar, illetve a hazai tejágazat helyzetéről.

(MTI)

Magyarország kormányának kiemelt célja, hogy hazánkat a legversenyképesebb országgá fejlessze a régióban. Kedvező földrajzi adottságaink lehetővé teszik, hogy az agrárium és a mezőgazdasági termelés a vidéki térségek számára is reális gazdaságfejlődési alternatívát jelentsen, ezáltal javuljon a kisvárosi térségek, falvak népességmegtartó képessége – jelentette ki Tóth Katalin, nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a Székelykeresztúron megrendezett „A fiatalok mezőgazdasági perspektívái a Kárpát-medencében” elnevezésű konferencián.

A következő költségvetési ciklusban mintegy 12,3 milliárd euró áll rendelkezésre az Európai Uniós források vonatkozásában.

Tóth Katalin a konferencián elhangzott beszédében rámutatott, hogy az Európai Unióban és hazánkban is súlyos probléma a gazdatársadalom elöregedése. A fiatal gazdálkodók induló vállalkozásaitól kiemelkedő arányban várható, hogy korszerű ismereteikre, vállalkozó kedvükre és együttműködés iránti nyitottságukra alapozva kezdeményezőivé, illetve aktív részeseivé válnak az agrárgazdasági innovációk meghonosításának. Emiatt a Vidékfejlesztési Program kiemelt figyelmet fordít támogatásukra.

A helyettes államtitkár elmondta, Magyarország Kormánya elindította a „Több munkahelyet a mezőgazdaságban!” programot, amely 2020-ig több ezer álláshely létrehozását célozza meg. A program keretében több mint 200 milliárd forint áll rendelkezésre, melyből az állattenyésztési ágazatok többlettámogatása jelentős arányú.

euro_buza

 

Az agrárkormányzat 2010 óta minden intézkedésével a gazdatársadalom érdekeit képviseli, s sikereinek elérése érdekében dolgozik. A következő költségvetési ciklusban mintegy 12,3 milliárd euró áll rendelkezésre az Európai Uniós források vonatkozásában, emellett azonban rendkívül fontosak a nemzeti támogatások, s a saját hatáskörben meghozott kormányzati intézkedések. A jövő mezőgazdaságának hívószavai a fenntarthatóság, az innováció, az életképes modellek, a foglalkoztatottság növelése, valamint az élelmiszerbiztonság, melyek rendkívüli kihívás elé állítják az ágazat szereplőit.

Tóth Katalin hangsúlyozta, a Kárpát-medencei léptékű agrárfejlesztés és a szülőföldön maradás elősegítése a Földművelésügyi Minisztérium egyik fontos célkitűzése. A tárca a teljes agrárium területét átfogó határon túli kapcsolati háló kiépítésén dolgozik. Ennek része a megfelelő információáramlás, melynek érdekében a minisztérium egy honlapot is elindított. A gazdaszervezetek és az agrárszakképzés támogatása, a falugazdász-hálózatok működtetése, a gyakornok-, tanárcsere-, és ösztöndíjprogramok, a szakmai tanulmányutak, valamint az idei OMÉK-on való megjelenés biztosítása mind a Földművelésügyi Minisztérium azon célját szolgálja, hogy a Kárpát-medence a jövőben egy egységes gazdasági-társadalmi térként funkcionáljon, melynek kialakítása innovatív ötletekkel, s az azokat megvalósító gyakorlati szemléletű hozzáállással érhető el – zárta szavait a helyettes államtitkár.

Forrás: Földművelésügyi Minisztérium

A gyors ügyintézésnek köszönhetően várhatóan már a héten értesítést kapnak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) azok a gazdák, akik támogatásban részesülnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból új, környezetbarát, energiahatékony kertészeti gépek beszerzésére. A Miniszterelnökség az intézkedés keretében több mint 1800 kérelmet támogat, mintegy 18 milliárd forint értékben.

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészeti gépek beszerzéséhez a 2015. évben nyújtandó támogatás a kertészeti ágazat technológiai színvonalának javítását tűzte ki célul, ennek megfelelően óriási sikert aratott a gazdák körében.

Kis értékű kertészeti gépekre több mint 1700-an nyújtották be igényüket, nagy értékű gépekre pedig közel 300-an pályáztak. Kis értékű gépek esetében 35 millió, nagy értékű gépek beszerzésénél 140 millió forint volt a maximálisan elszámolható összeg. A kis értékű gépek beszerzésére most induló és korábban alakult vállalkozások is, míg nagy értékű gépekre csak működő vállalkozások pályázhattak. A támogatás mértéke 35-45 százalék között változik. A beérkezett igény mind a kis értékű, mind pedig a nagy értékű gépek esetében közel 10-10 milliárd forint volt. A Miniszterelnökségen működő Irányító Hatóság több mint 1800 kérelmet támogat, melynek összértéke – a kiíráskor tervezett 10 milliárd forinttal szemben – meghaladja 18 milliárd forintot.

agriculture-climate-change

A pályázatok elbírálását az MVH megfeszített munkavégzés mentén végezte és a mai nappal meg is kezdi a támogatási döntések postázását, ezzel is segítve a gazdálkodókat, hogy a fejlesztéseik befejezésére elegendő idő álljon rendelkezésükre. A Miniszterelnökség múlt heti rendeletmódosításának köszönhetően a megvalósítási határidő és a kifizetési kérelem benyújtási határideje is meghosszabbodott. Az időpontok egységesen 2015. október 15. napjára változtak.

A Kormány nagy hangsúlyt fektet a vidékfejlesztés területén a kis- és közepes – főként családi – gazdaságok támogatására, hiszen ezek a vállalkozások jelentős munkahelyteremtő és munkahelymegtartó képességgel rendelkeznek. Az idén lezáruló, 2007-2013-as EU-s vidékfejlesztési ciklus kifizetéseinek már több mint 90 százaléka 2015. június 30-ig teljesült, a fennmaradó rész kifizetése pedig év végéig megtörténik. Többek között ezen célhoz járul hozzá a kertészeti gépek beszerzésére kiírt pályázat is.

(Miniszterelnökség)

A Darányi Ignác Terv – Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes jogcímrendeleteire vonatkozó módosítások alapján a kertészeti gépek, a tanyabuszok beszerzésének, illetve egyes LEADER fejlesztési projektek megvalósításának kitolódnak a  megvalósítási határidői.

Nagy mennyiségű kérelem érkezett be a kertészeti gépek beszerzésére vonatkozó pályázat kapcsán, amelynek megvalósítására 2015. szeptember 21-ig tartó megvalósítási határidő és a 2015. október 5-ig tartó kifizetési kérelem benyújtási határidő egységesen 2015. október 15. napjára módosul.

A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körének fejlesztését és bővítését megcélzó, úgynevezett „tanyabusz pályázat”-ra 2015. május 7-től kezdődően nyújthattak be pályázatokat. A rendeletmódosításnak köszönhetően a megvalósítás határideje két héttel kitolódik, tehát 2015. október 30-ig, a kifizetési kérelem benyújtásának időpontjához igazodik.20130618-gyomirto-gyomirtoval-permetez-egy-traktor11

Az integrált közösségi és szolgáltató terek feladata, hogy információban és közösségi szolgáltatásokban gazdag programokat nyújtsanak az alacsony lélekszámú településeken. A rendelet évente több időszakot határoz meg a kifizetési kérelem benyújtására. A most esedékes, 2015. július 1-től benyújtható kérelmek leadásának határideje kitolódik 2015. augusztus 31-ig. Ennek köszönhetően közel egy hónappal több idejük van a pályázóknak arra, hogy kifizetési kérelmüket postai úton benyújtsák. Emellett a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez kapcsolódó intézkedés utolsó két támogatási körében megvalósuló fejlesztések esetében is 2015. augusztus 31-re módosult a megvalósítási határidő.

Több LEADER támogatási jogcímben is módosult a fejlesztések megvalósítási határideje, a 34/2015 (VII. 22) MvM rendelet értelmében a LEADER fejezetének végrehajtásához 2013-ban nyújtandó támogatásokból megvalósuló fejlesztések, illetve a térségek közötti és nemzetközi együttműködésekre vonatkozó projektek határidejét egységesítette 2015. augusztus 31-re.

Mától nyújthatják be a mikro-, kis- és középvállalkozások konkrét fejlesztési elképzeléseiket a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében megjelent két, a versenyképességet javító, kapacitásbővítést támogató felhívásra.

Erről Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára tájékoztatta az MTI-t.

“A vállalkozások már nagyon várták ezeket a pályázati felhívásokat, így nagy érdeklődésre számítunk” – mondta. A két felhívás keretösszege összesen 85 milliárd forint.

A vállalkozások modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására, a versenyképesség feltételeinek megteremtésére és fenntartására összesen 65 milliárd forintos keretösszegből nyerhetnek támogatást. A “Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című felhívásra főként a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalkozások jelentkezhetnek; 50 és 500 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el.

A “Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása” című pályázaton összesen 20 milliárd forintból a vállalkozások fejlődésének, piaci pozíciójának erősítésére, munkahelyek megtartását eredményező beruházások támogatására és a helyi gazdaság megerősítésére nyílik lehetőség – tájékoztatott Rákossy Balázs.

Ezen a pályázaton 5 és 50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak a vállalkozások. Itt fontos, hogy a szabad vállalkozási zónákban – 10 milliárd forint keretösszegben – megvalósuló kapacitásbővítő fejlesztések esetén a feldolgozóiparon kívül más ágazatokban, így például a szolgáltatóiparban megvalósuló fejlesztésekre is felhasználhatóak a források – hívta fel a figyelmet az államtitkár. A szabad vállalkozási zónán, illetve a Közép-magyarországi régión kívül megvalósuló beruházások esetén szintén 10 milliárd forint áll a fejlesztésben, növekedésben érdekelt vállalkozások rendelkezésére – fűzte hozzá.

Rákossy Balázs emlékeztetett: a kormány a pályázati eljárási rendszert nagymértékben egyszerűsítette, gyorsabbá, átláthatóbbá és pályázóbaráttá tette, ezzel is elősegítve, hogy a vállalkozások lehetőség szerint külső segítség igénybevétele nélkül is sikerrel pályázhassanak.

A most megnyíló beadási lehetőséget megelőzően már elérhetőek voltak a pályázatok online kitöltő programjai, így a támogatást igénylők előzetesen megismerkedhettek a pályázati felülettel, hogy felkészülten adhassák be támogatási kérelmüket. Korábbi tájékoztatásában a Miniszterelnökség is hangsúlyozta, hogy a pályázati rendszer a technikai újítások révén jelentősen egyszerűsödött. A pályázók által nyújtandó adatok száma például a korábbi 600 adatmezőről a felére csökkent.

Bevezették továbbá az egyszeri adatbekérés elvét, ami azt jelenti, hogy ha a támogatások kezelésében érintett szervezet a pályázótól, kedvezményezettől egy bizonyos adatot egyszer már bekért, akkor azt az adott projekt kezelésében érintett más szervezet már nem kérheti be, hanem a monitoring rendszerből kell lekérdeznie. Biztosították az e-aláírásos hitelesítést is a kedvezményezettek számára, továbbá a teljes pályázati folyamat elektronikus lett, így akár munkaidőn kívül is tudnak adminisztrálni a kedvezményezettek.

(MTI)

Nyáron várhatóan beindul a 2020-ig tartó új uniós pályázati ciklus kiírásdömpingje. A pályázatok között jelentős részben lesznek gazdaságfejlesztést támogató konstrukciók. Az első pályázatokat nemrég kiírták, lássuk, mi jön még a nyáron!

A GINOP programon belül 2015-ben közel 70 pályázati kiírás jelenik meg, több mint 800 milliárd forint értékben – mondta Milos Katalin, a Nemzetgazdasági Minisztérium pályázatkezelési főosztályvezetője a Piac & Profit konferenciáján.

A főosztályvezető arról is közölt információt, hogy milyen pályázatok várhatóak még a nyáron.

gino01

ginop02PNG

Összesen mintegy 900 milliárd forint értékű uniós pályázat jelenik meg idén kapacitásbővítésre és tematikus célokra a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak – mondta Karsai Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Hozzátette: az előző uniós ciklusban az időszak egészére jutott hasonló nagyságú összeg fejlesztésekre. Jelentős változás még, hogy megnőtt a visszatérítendő források aránya és értéke is. A tervek szerint a következő 1-2 évben több mint 700 milliárd forint jelenik meg visszatérítendő – elsősorban hitel, valamint garancia és kockázati-tőke finanszírozás – támogatás formájában.

Július 9-től 85 milliárd forintra pályázhatnak – elsősorban feldolgozóipari – vállalkozások, illetve a tevékenység alapú listán szereplő cégek. Ezen belül is előnyben részesülhetnek például az exportorientált cégek, a nagy növekedési potenciállal rendelkező és az innovatív vállalkozások.

Túljegyzés esetén lehetőség van pótlólagos források átcsoportosítására.  A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) egyik kiemelt feladat, hogy a jövő évben az új uniós ciklus kifizetéseit beindítsa és támogassa, így jelen pillanatban minden olyan vállalkozás, amely belefér a konstrukcióba, számíthat a támogatásra – vélekedett a helyettes államtitkár.

A kormány elfogadta a magyar élelmiszeripar közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiáját – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

A kormány az élelmiszeripart stratégiai ágazatként és kiemelt területként kezeli – tette hozzá. A következő öt évben 300 milliárd forint fejlesztési forrás áll a magyar élelmiszeripar rendelkezésére, 200 milliárd forint a vidékfejlesztési program forrásaiból, 100 milliárd forintot pedig a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) lehet majd finanszírozni.

Az fejlesztési stratégiával a kormány arra törekszik, hogy az elkövetkező öt évben 40 százalékkal, a jelenlegi mintegy 2500 milliárdról 3500 milliárd forintra emelkedjen az élelmiszeripari éves teljesítménye – tette hozzá a miniszter.

Fazekas Sándor kiemelte: a magyar élelmiszeripar mintegy 130 ezer embernek ad közvetlenül munkát, és többszázezer mezőgazdasági termelő termékeit vásárolja fel. A kormány 2010 óta kiemelt területként kezeli az élelmiszeripart.

A fejlesztés fő irányaként a miniszter a minőségi élelmiszerek előállítását jelölte meg. Emellett fontosnak mondta a kézműves élelmiszerek és a hungarikumok előállítását, továbbá a rövid ellátási láncok támogatását, a helyi, a regionális termék-előállítás ösztönzését. Erre a források is rendelkezésre állnak, mindenekelőtt a kis- és közepes vállalkozások, így a vágópontok, a kis vágóhidak, a termelői tej- és gyümölcsfeldolgozó üzemek, hűtőházak támogatására.

header03

 

Zsigó Róbert, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár kifejtette: kiemelten fontos, hogy a magyar emberek egészséges, biztonságos, jó minőségű belföldi élelmiszerhez jussanak hozzá, az előállított élelmiszerekhez a lehető legtöbb belföldi alapanyagot használják fel, folyamatosan nőjön a hozzáadott érték, illetve az alapanyagok feldolgozottsága, valamint bővüljön az exportárualap is, miközben erősödik a vidék önfenntartó képessége.

Kifejtette, a stratégia végrehajtásával el szeretnék érni az ágazat stabil, kiegyensúlyozott finanszírozását, az ágazat innovatív képességének és a magyar élelmiszerek ismertségének növelését, a versenyképesség emelését. Az ágazat jövedelmezőségét 2020-ra a mostani nulla százalék körüli értékről 4-5 százalékra kívánják emelni. A tervek szerint a belföldi értékesítés 7-10 százalékkal, az export 30-40 százalékkal bővül. A mostani uniós költségvetési időszak végéig várhatóan mintegy 10-15 ezer új munkahely jöhet létre a magyar élelmiszeriparban, így a magyar mezőgazdaságban szintén nő majd a munkahelyek száma – mondta az államtitkár.

Megszülettek az első jogerős támogatói döntések a 2014-2020 közötti Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) tavaly októberben meghirdetett pályázatain. Mindkét kis- és középvállalkozásokat támogató pályázatot óriási érdeklődés kísérte – mondta Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár.

A két felhívás keretében első körben összesen 107 vállalkozás közel 4 milliárd forint uniós támogatást nyert el. A fejlesztések összértéke pedig csaknem 8 milliárd forint, a projekteket jellemzően 50% támogatási intenzitás mellett valósíthatják meg a kedvezményezettek.

A GINOP tavaly meghirdetett „Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése” című pályázatának keretében most 43 kis-, 30 közép-, és 10 mikrovállalkozást hirdettek nyertesnek. A felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése, amely során lehetőség nyílik modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására, a szektor szereplői számára a versenyképesség feltételeinek megteremtésére, fenntartására. A megítélt több mint 3,68 milliárd forintot ennek megfelelően jellemzően fémmegmunkálás fejlesztésére, bútor- vagy fémszerkezet gyártására, illetve különböző eszközök előállítására kívánják fordítani a kedvezményezettek.euro-gr-ibna20141219150757-1103x768

Rákossy Balázs kiemelte: a konstrukciót a meghirdetés pillanatától hatalmas érdeklődés övezte, mind a pályázati darabszám, mind pedig a támogatási igény jelentősen meghaladta az előzetes várakozásokat. Éppen ezért az eredeti keretösszeg emeléséről született döntés, így 8,5 milliárd forintról 17 milliárd forintra nőtt a megítélhető keret.

A tavaly meghirdetett másik, a „Mikro-, kis-, és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása” című felhívás révén most 12 kis-, 11 közép- és 1 mikrovállalkozás jutott uniós forráshoz. A pályázat támogatja a külpiacra jutást elősegítő szolgáltatások igénybevételét, marketingtevékenységeket, szolgáltatásokat, idegen nyelvű honlap létrehozását és piackutatás elvégzését is. Az államtitkár ismertette: a csaknem 160 millió forint támogatásból fejleszteni kívánt tevékenységek köre széles: a fentiek szerint a tervek között megtalálható például lábbeli-, tisztítószer-, vagy éppen orvosi műszerek gyártása is.

2014-2020-as időszakban a rendelkezésre álló uniós források 60%-a kifejezetten a magyar gazdaság fejlesztésére fordítja a Magyar Kormány. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program minden idők legnagyobb hazai gazdaságélénkítő programjának egyik zászlóshajója. Az új uniós költségvetési ciklus az előzőhöz képest több száz milliárd forinttal nagyobb mozgásteret biztosít, főként vissza nem térítendő támogatások formájában. Alapelvei az életszerűség, felelősségvállalás és egyszerű adminisztráció, középpontjában pedig a hazai vállalkozások fejlesztése és növekedésük elősegítése, a munkahelyteremtés és a magyar ipar fejlesztése áll.

Az agrártárca a zöldség-gyümölcs ágazaton belül is kiemelt területként kezeli a dinnyeágazatot, ezért elkötelezett a Dinnye Program további folytatásában – mondta Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős államtitkár a IV. Nemzeti Dinnyefórumon, Medgyesegyházán.

Feldman Zsolt kiemelte: a 2011-ben indított program célja, hogy növekedjen a dinnye termőterülete, javuljon az ágazat jövedelmezősége, valamint tovább erősödjön a magyar dinnye piaci pozíciója. Ehhez a Földművelésügyi Minisztérium bevezette a kereskedelmi regisztrációt, továbbá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kiemelt ellenőrzéseket folytatott a feketegazdaság visszaszorítására.2_original

Hozzátette: ezen felül a tárca a dinnyefogyasztás ösztönzésére irányuló kampányt indított 2012-2014 között a július – augusztusi időszakban. A kampány költségvetése nagyjából 45 millió forint volt évente.

A NÉBIH 2014. évi ellenőrzéseikor a szakemberek ellenőrizték a minőségi előírásoknak való megfelelést, a nyomon-követhetőség biztosítását, a származás megfelelő jelölését, és a csomagoló telepek higiéniai körülményeit – emlékeztetett a helyettes államtitkár.

Jelenleg összesen 6.000 hektár területen termelnek dinnyét a gazdák, amelyből 230 ezer tonna termés származik. A belföldi dinnyefogyasztásban a kampánynak köszönhetően 20%-os növekedést sikerült elérni, ami azt jelenti, hogy az egy főre jutó fogyasztás 15 kg évente. Hazánk az össztermés 40-50%-át exportálja elsősorban Németországba, Csehországba és Lengyelországba.

A zöldség-gyümölcs ágazat támogatásairól Feldman Zsolt elmondta: 2014-2020-ban a közvetlen támogatásokat illetően pozitív változás jön. A termeléshez kötött támogatások pénzügyi keretét is sikerült kibővíteni, amelyből a zöldségágazat, ezen belül a dinnyetermesztők is részesedni fognak. A tervek szerint a júniusban várható brüsszeli jóváhagyás után folyamatosan írják ki a vidékfejlesztési programokat, ezen belül például a kertészet korszerűsítésére, az energiahatékonyság javítására és az öntözés fejlesztésére lehet pályázni.

(FM Sajtóiroda)

Hatszázmillió forintot szán a szaktárca a halgazdálkodással összefüggő feladatok, programok és beszerzések támogatására – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Tiszafüreden.

Fazekas Sándor a Tisza-tavi Sporthorgász Nonprofit Közhasznú Kft. horgászati központjának átadó ünnepségén közölte: a múlt évben létrejött a minisztériumban egy földügyekkel, halászattal, vadászattal foglalkozó államtitkárság. A mintegy félmilliós honi horgásztársadalomra és a halfogyasztás növelésének szándékára való tekintettel ezen belül a magyar államigazgatásban eddig példa nélkül álló módon egy halászati főosztály is elkezdte működését.

Kiemelte: a halgazdálkodási feladatok támogatására ugyanakkor több mint 600 millió forintos pénzalapot különítettek el, amely a halászattal, horgászattal kapcsolatos programok, eszközbeszerzések finanszírozására, szemléletformáló kampányokra, horgászutánpótlás-nevelésre, valamint a szakhatóságok megerősítésére és halőrzésre, illetve haltelepítésre fordítható.halallomany-balaton

A kft. új horgászati központjáról szólva kijelentette: Tiszafüred és Tiszaörvény között egy tájba illő épülettel gazdagodott a Tisza-tó térsége. A tározó halászati hasznosításáért öt éve felelős vállalkozás példaszerűen gazdálkodva, példás összefogással, példaértékű beruházást valósított meg az állam és az Európai Unió 48,7 millió forintos támogatásából – fogalmazott.

Az új, tíznél több horgászegyesületet és horgászok ezreit szolgáló, turisztikai szempontból is fontos létesítmény egyik legnagyobb erénye, hogy korszerűsége mellett a környék épített örökségének jegyeit is magán hordozza – tette hozzá.

A miniszter kiemelte: ez a fejlesztés is igazolja, nem kellenek százmilliós összegek ahhoz, hogy a 21. század igényeit is figyelembe véve, maradandót lehessen alkotni. Egyúttal mutatja azt is, hogy Tiszafüred fejlődésnek indult, az itt zajló beruházások találkoznak a helyi önkormányzat, a vállalkozók és a kormányzat elképzeléseivel.

Emlékeztetett: a további fejlődéshez szükség van a város jó megközelíthetőségére, amelynek feltételeit a 33-as főút jelenleg is tartó, 6 milliárd forintba kerülő felújítása teremti meg. Emellett bővül a környék kerékpárút-hálózata és Tiszafüreden épül fel Magyarország legnagyobb kerékpáros látogatóközpontja is.

Aláhúzta: a Tisza-tó hazánk legjelentősebb, évente több tízezer látogatót vonzó ökoturisztikai régiója, amelynek további fejlődéséhez és az itt élők megélhetésének biztosításához fontos a szolgáltatási paletta bővítése. Örvendetesnek nevezte, hogy a régió látogatottsága évről-évre 10-15 százalékos bővülést mutat és kijelentette: a kormány továbbra is elkötelezett a belföldi turizmus fellendítésében. Így a nagy léptékű infrastrukturális projektek mellett az ehhez szükséges létesítményfejlesztési célú programok – köztük a nemrégiben egyházi emlékhelyek felújítását és bemutathatóvá tételét lehetővé tevő „Tisza-tavi templomok útján” projekt – is folytatódnak – mondta.

Hegedűs Gábor, a cég ügyvezetője köszöntőjében arról beszélt: a teljes egészében nettó 42 millió forint értékű Leader-támogatásból felépült 250 négyzetméter alapterületű horgászközpont közvetlenül a Tisza-tó partján található, így nemcsak autóval, de vízen is megközelíthető. A régies stílusjegyeket hordozó, természetközeli létesítményben a cég különböző szervezeti egységeinek irodái mellett egy rendezvényteremként használható tárgyaló is helyet kapott.

1. prioritás: Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése

Várható intézkedések:

  • vállalkozások indításához és működéséhez szükséges infrastrukturális háttér fejlesztése,
  • vállalkozási együttműködések ösztönzése,
  • vállalkozói menedzsmentképesség fejlesztése,
  • vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése,
  • vállalkozások foglalkoztatás orientált fejlesztése.

Lehetséges kedvezményezettek:

  • gazdálkodó szervezetek,
  • egyesületek,
  • köztestületek,
  • alapítványok,
  • vállalkozfejlesztést segítő szervezetek.

2. prioritás: Tudásgazdaság fejlesztése

Várható intézkedések:

  • vállalati K+F+I tevékenység támogatása,
  • stratégiai K+F+I együttműködések és kezdeményezések,
  • kutatóintézetek és nemzetközi együttműködés fejlesztés,

Lehetséges kedvezményezettek:

  • természetes személy,
  • gazdasági társaság,
  • közfinanszírozású kutatóhelyek.

3. prioritás: Infokommunikációs fejlesztések

Várható intézkedések:

  • versenyképes IKT szektor fejlesztése,
  • közigazgatás és állami informatikai fejlesztések,
  • infokommunikációs ismeretek, készségek növelése,
  • szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése.

Lehetséges kedvezményezettek:

  • vállalkozások

4. prioritás: Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül.

Várható intézkedések:

  • hazánk kulturális és természeti örökségeinek turisztikai attrakcióként való hasznosítása,
  • természetes gyógyhelyek szolgáltatásainak fejlesztése,
  • Balaton adottságainak turisztikai hasznosítása,
  • gazdálkodó szervezetek megújuló energia felhasználásának növelése, energiahatékonyságának javítását célzó fejlesztések.

Lehetséges kedvezményezettek:

  • költségvetési szervek,
  • költségvetési szervek intézményei,
  • gazdasági társaságok,
  • nonprofit szervezetek,
  • egyházak,
  • védett kulturális és természeti terület,
  • gyógyhely.

5. prioritás: Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése

Várható intézkedések:

  • a munkanélküliek, inaktívak, hátrányos helyzetűek munkába állásának ösztönzése és támogatása,
  • a munkaerő piaci szolgáltatások hatékonyságának és minőségének javítása,
  • a fiatalok tartós munka erőpiaci integrációjának segítése,
  • munkaerő-piaci szempontból releváns képzések/oktatás támogatása,
  • rugalmas munkaidő támogatása, jogszerű foglalkoztatás ösztönzése.

Lehetséges kedvezményezettek:

  • NFSZ-en keresztül valósul meg, külső partnerekkel együttműködve,
  • társadalmi vállalkozások és a szociális gazdaság egyéb szereplői (szervezeti formától függetlenül),
  • foglalkoztatási célú nem állami non-profit szervezetek és a velük együttműködő vállalkozások.

6. prioritás: Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése

Várható intézkedések:

  • vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférés javítása,
  • kutatás, fejlesztés és technológiai innováció erősítése érdekében,
  • megújuló energia felhasználásának ösztönzése és az energiahatékonyság növelése érdekében,
  • az infokommunikációs fejlesztések megvalósítása érdekében.

Lehetséges kedvezményezettek:

  • pénzügyi intézmények,
  • egyéb lízingcégek,
  • megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok,
  • tőkealap-kezelők (pénzügyi közvetítők).

7. prioritás: Technikai segítségnyújtás

Az operatív program műveleteinek eredményes és hatékony megvalósítása érdekében, kedvezményezett a Közreműködő Szervezet.

Március 24-én megjelent a Magyar Közlönyben az új Európai Uniós költségvetési időszak legjelentősebb fejlesztési csomagjának az idei GINOP pályázatoknak a kerete és menetrendje.  Hónapra lebontva meg tudod nézni, hogy mikor érkezik a érdekes pályázat és a nagyobb siker érdekében érdemes időben elkezdeni a felkészülést a beadásra.

Itt nézheted meg a 2015-re kiírt GINOP pályázatokat

A 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban több mint 34 milliárd eurónyi forrásból gazdálkodhat Magyarország – mondta Vitályos Eszter európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár szombaton a Nyíregyházi Állatparkban.

Az államtitkár az uniós fejlesztések nyílt napja alkalmából rendezett állatparki eseményen hangsúlyozta, hogy Magyarország a második helyet érte el Európában az egy főre jutó uniós pénzek alapján.

Míg az előző hét évben minden egyes magyar állampolgárra 660 ezer forint uniós támogatás jutott, a következő ciklusban 712 ezer forint jut majd – emelte ki Vitályos Eszter.szechenyi_2020_logo_fekvo_color_gradient_CMYK

Vitályos Eszter megismételte, a hazai fejlesztéspolitika elsősorban a gazdaságfejlesztésre és a munkahelyteremtésre koncentrál a következő években. Előbbi legfontosabb célja, hogy az ország fejletlenebb régióit felzárkóztassa, és csökkentse az infrastruktúra hiányából fakadó hátrányokat, amelyek egy-egy régiót jellemeznek.

Az új időszakban megújul a pályázati rendszer, ez jelentős egyszerűsítést jelent majd a pályázóknak. Az Európai Bizottsághoz benyújtott tíz operatív program közül hetet már befogadott az unió – tette hozzá.

A tervek szerint idén a kormány 133 pályázati felhívást tesz közzé csaknem 2700 milliárd forint értékben – hangsúlyozta az államtitkár. Kiemelte, a kormány stratégiai partnerként tekint a kis- és középvállalkozásokra (kkv), így elsősorban az őket kedvezményezettként érintő pályázatok lesznek az elsők, amelyek megjelennek a következő hetekben. A kkv-k a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 2383 milliárd forintos keretéből részesülhetnek.

Vitályos Eszter kifejtette, a kedvezményes hitel-, garancia- és tőkeprogramok kiemelt célcsoportjai az induló vállalkozások lesznek, a tervek szerint április-májusban 90 milliárd forintnyi pályázati forrás nyílik meg a szektor szereplői előtt. Ebből 80 milliárd a termelési kapacitás bővítését, 5-5 milliárd pedig a kkv-k munkahelyteremtő beruházásait, illetve a piaci megjelenést szolgálja.

A sóstógyógyfürdői állatparkban az elmúlt időszakban megvalósult fejlesztésekről szólva Kovács Ferenc, Nyíregyháza Fidesz-KDNP-s polgármestere elmondta, csak a Dél-Amerika állat- és növényvilágát bemutató, kétezer négyzetméteres Viktória-ház, illetve a fókashow lelátójának bővítése 650 millió forintos beruházást jelentett a parknak.

A kormány által kiírt állatparki fejlesztési pályázatokból egyedüliként a nyíregyházi nyert, a beruházáshoz elnyert 50 százalékos támogatáshoz az önerőn kívül 150 millió forintot tett hozzá az önkormányzat – mondta a városvezető. Kovács Ferenc közlése szerint elindult a parkban az Andok ösvénye című program is, ami a Sóstó fejlesztési projektjének is része.

Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója elmondta, a parkban ötezer állat él, ebből a Viktória-házban több mint ötszáz található.

Az uniós fejlesztések nyílt napja című programsorozatot idén negyedik alkalommal rendezik meg, az európai uniós támogatásból megvalósult több tízezer fejlesztés közül a legizgalmasabbak kulisszatitkaiba tekinthetnek be az érdeklődők.

Erős kertészeti ágazat nélkül nincs erős magyar mezőgazdaság – mondta az ágazat jelentőségét méltatva Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a Zsendülés I. kertészeti konferencián csütörtökön, Szegeden.

Czerván György hozzátette: a kertészet a gabonavertikum és az állattenyésztés után a harmadik legnagyobb ágazat a mezőgazdaságon belül, a termelési érték 13-14 százalékát állítja elő.Purchase this image at http://www.stocksy.com/92991

Kifejtette, a kertészetnek is köszönhető, hogy a magyar mezőgazdaság 2014-ben kiváló eredményeket ért el. A bruttó hazai termék (GDP) 3,6 százalékos növekedésén belül 0,6 százalékpontot a mezőgazdaság “tett le a nemzetgazdaság asztalára” az igen erős 2013-as bázisév ellenére – mondta. Hozzátette: minden idők legmagasabb kibocsátási értékét érte el az ágazat tavaly 2410 milliárd forintos összeggel.

Kiválóak az agrárkülkereskedelmi adatok is, ebben a súlyának megfelelően, fontos szerepet játszott a kertészeti ágazat. Emellett azonban még további növekedésre van lehetőség – hangsúlyozta az államtitkár.

Czerván György elmondta: elkészült a FruitVeb szakmai szervezettel a zöldség-gyümölcs ágazati stratégia. Ennek központi eleme a minőségi árualapok növelése, a termény mennyiségét pedig mintegy 3,5 millió tonnára szeretnék 2020-ig növelni. Ennek van realitása, hiszen 2014-ben megközelítette a 3 millió tonnát – közölte.  A második legfontosabb az ágazat piaci pozíciójának erősítése és a jogszabályok, adószabályok átláthatósága, így például az idénymunka jogszabályainak karbantartása – fejtette ki. Szólt arról is, hogy 2014-2020-ban a közvetlen támogatásokat illetően pozitív változás jön, hiszen a zöldség-gyümölcs ágazat támogatása a 2014-es 4,5 milliárd forintról, 2015-ben több mint duplájára, 10,7 milliárd forintra emelkedik.

Májusban a vissza maradt támogatási pénzeket szétosztják és ennek a legfőbb vonala a Fiatal gazdák lesznek, amire már gőz erővel készülnek ugyanis várhatóan rekord mennyiségű pályázati anyag fog beérkezni az MVH-hoz annak tükrében, hogy ez a májusi Fiatal gazda lesz talán az utolsó amire nincs megkötve egy minimális üzemméret, emellett elmondta azt is, hogy a júniusban várható brüsszeli jóváhagyás után folyamatosan írják ki a vidékfejlesztési programokat, ezen belül például a kertészet korszerűsítésére, az energiahatékonyság javítására és az öntözés fejlesztésére lehet pályázni.

Fiatal gazda pályázat díjmentes előminősítés
 

A környezet- és természetvédelmi céllal létrejött civil szervezetek részére, állami feladatok átvállalására, a Nemzeti Környezetvédelmi Program céljainak megvalósítása érdekében.

A pályázat forrása:

a pályázat céljára rendelkezésre álló forrás: 70 000 000 Ft. A Támogató fenntartja magának a jogot, hogy kormányzati intézkedés esetén a keretösszegen módosítson.

A támogatás igénybevételére jogosultak köre:

A Zöld Forrás pályázati programból (a továbbiakban: Zöld Forrás) támogatást a Magyarországon bejegyzett,alapszabály / alapító okirat szerinti tevékenysége alapján környezet- és/vagy természetvédelmi célú, a Civil tv. alapján civil szervezetnek minősülő alapítvány és egyesület (valamint a Civil tv. 4. § (3) szerint a szövetség) kaphat, amely 2014. január 1. előtt jogerősen bejegyzésre került, 2013-ban és 2014-ben környezetvédelmi vagy természetvédelmi tevékenységet folytatott,  2013.  évi  beszámolóját és  annak közhasznúsági mellékletét nyilvánosságra hozta, saját maga képes a pályázati zoldites_l9f8-93b4-1422793148programjának lebonyolítására, koordinálására, és a Pályázó a pályázat benyújtásakor a Civil tv. szerint közhasznúsági fokozattal rendelkezik (a határozat 2014. május 31. utáni); vagy a közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelmét bizonyítottan benyújtotta 2014. május 31-ig  beérkezően,  és legkésőbb  a pályázat beszámolási határidejéig megküldi a közhasznúsági nyilvántartásba vételről  szóló  határozatot.

 Ez utóbbi esetben a Pályázó vállalja annak kockázatát, hogy ha a nyilvántartásba vétel a megadott határidőig nem történik meg, a támogatás összegét köteles a Támogató részére visszafizetni. Civil társaság, párt,  szakszervezet,  biztosító  egyesület,  közalapítvány,  gazdasági  társaság,  köztestület  nem pályázhat, illetve azok a szervezetek sem, melyek 2014. május 31-ig nem nyújtották be a Civil tv. szerinti közhasznúsági nyilvántartás iránti kérelmüket az illetékes törvényszékhez. Minden Pályázó csak önállóan adhat be pályázatot. Egy Pályázó szervezet legfeljebb egy pályázatot adhat be. Amennyiben többet nyújt be, az elsőként beküldött pályázatot tekinti az FM érvényesnek.

A támogatás formája és a finanszírozás módja:

  • A támogatás intenzitása 100%.
  • A támogatás vissza nem térítendő támogatás.
  •  A finanszírozási módja egy összegű előlegfinanszírozás, utólagos elszámolási kötelezettség mellett

( A támogatási összeg 100%-át a Támogatási Szerződés aláírását követő 45 naptári napon belül folyósítja a Támogató. Támogatható az a tevékenység is, amelyet a kedvezményezett a pályázat beadási határidejét követő napon, a támogatási szerződés létrejöttéig, saját kockázatára megkezdett. A támogatott tevékenységnek a támogatás számlára érkezésétől számított három hónapon belül meg kell kezdődnie, és legkésőbb 2016. május 31-ig le kell zárulnia.)

 Az igényelhető támogatás mértéke

A támogatási igény nem lehet kisebb 500.000 Ft-nál, továbbá 500.000 Ft-nál alacsonyabb támogatható összegre értékelt pályázatot támogatni nem lehet.

A pályázatok benyújtásának határideje: 2015. április 30. 24:00 óra.

Felhívjuk figyelmét, hogy a tartalom tájékoztatás jellegű! Részletekért kérjük keressen Minket telefonon vagy emailben.

A szaktárcák elképzelései szerint 133 uniós pályázati felhívás jelenik meg az idén csaknem 2900 milliárd forint értékben – mondta Zsigmondné Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség államtitkára az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának keddi ülésén.

Az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár tájékoztatójában ismertette, hogy az Európai Bizottság hét operatív programot már elfogadott a Magyarország által benyújtottak közül, két operatív program pedig benyújtás előtt áll.

Mezőgazdasági_pályázatok_2015

Mezőgazdasági pályázatok 2015

A kormánynak most el kell fogadnia az éves fejlesztési kereteket, amelyek szabályozzák, hogy milyen pályázati felhívásokat fognak kiírni a szaktárcák ebben az évben – közölte az államtitkár, hozzátéve, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) éves fejlesztési kerete már kihirdetés előtt áll, a kormányhatározat hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben.

Zsigmondné Vitályos Eszter felidézte, hogy az Európai Bizottság elsőként a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programot (Rsztop) fogadta el, majd idén februárban jóváhagyta a Ginopot, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programot (Ikop),  a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programot (Kehop), a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programot (Top) valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programot (Vekop). Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (Efop) bizonyos részeit az elmúlt héten fogadta el a Bizottság – mondta.

Benyújtás előtt áll a Vidékfejlesztési Operatív Program és a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program – tette hozzá az államtitkár.

Az összes program több mint 12 ezer milliárd forint támogatást jelent majd Magyarországnak, és a keret mintegy 60 százaléka gazdaságfejlesztéshez kötődő célokat szolgál – emlékeztetett.

Az éves fejlesztési keretekről szóló kormányhatározatok megjelenése után indul a pályázati felhívások készítése – hangsúlyozta Zsigmondné Vitályos Eszter.

Az államtitkár kitért arra, hogy a pályázati felhívások megjelentetésének feltétele a monitoring bizottságok felállítása is.

A bizottságok elnökeit már kinevezte a miniszterelnök, a testületek megalakítása folyamatban van, és a következő hetekben befejeződik  – közölte.

A pályázati felhívásokat a monitoring bizottságok fogják először megtárgyalni, illetve jóváhagyják az értékelési szempontrendszereket is – közölte.

Az államtitkár kiemelte azt is, hogy Magyarország megkapta 2014-2020-as időszak első átutalt előlegeit, 383 millió eurót utalt már át az Európai Bizottság.

A következő hónapokban több száz milliárd forint értékben jelennek meg a 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklus pályázatai, melyek keretösszege idén biztosan meghaladja az ezermilliárdot. Hogyan lehet pályázni az agrártámogatásokra, és mivel érdemes már most előkészülni, hogy sikeres is legyen a pályázat? – Erről és sok más hasznos témáról fog szólni március 25-én és 26-án a Gazdag Gazda Webkonferencia, a Magro.hu szervezésében.

Az előadás témáiból:

  • Fiatal gazda program: 2014-2020, kinek? hogyan? mikor? mennyit…? Fiatal gazda pályázat 2015-től újra!
  • Milyen pályázatok várhatók még és mit kell tudni róluk? Érintett területek: vízgazdálkodás, állattenyésztés, kertészet, gabonatárolás és szárítók korszerűsítése, kockázat-megelőző beruházások, élelmiszer feldolgozók-, borászat támogatása.
  • Felkészülés: nagy a verseny a támogatási pénzekért. Aki előre készül, nem fog lemaradni a pályázatokról. De hogyan tudunk előre felkészülni, hogy tervünk a szakmai átgondoltságról árulkodjon, és biztosan sikeres legyen?
  • Amiről általában nem beszél senki: avagy, mi jön a pozitív pályázati döntés után, mit kell tennünk, hogy jó ütemben jussunk hozzá a pénzünkhöz?

Képkivágás

A közelgő agrártámogatások mellett a konferencia másik kiemelt témája egy forradalmian új agrárbiztosítási rendszer lesz, aminek a használatával több pénz marad az agrárium résztvevőinek zsebében. Az új rendszert Magyarországon először ezen a konferencián mutatják be.

A webkonferencia a mezőgazdaságban még újdonságnak számít, lényege, hogy a résztvevők csupán internet segítségével, saját otthonukból, irodájukból kaphatnak első kézből információkat. Előnye, hogy időt és utazási költséget spórolhatunk meg, és gyakorlatilag országhatárok nélkül bárki hozzájuthat a hasznos információhoz.

További információ és jelentkezés az esemény weboldalán: http://www.magro.hu/webkonferencia

A Gazdag Gazda Webkonferencia szervezője és házigazdája a Magro.hu

A Magro.hu-ról: A Magro.hu egy speciálisan a mezőgazdaságra tervezett mezőgazdasági piactér, amely gabonafélék, egyéb szántóföldi- és takarmánynövények, állatok, zöldség-gyümölcs és mezőgazdasági gépek nagy tételben történő kereskedelmét segíti. A piactér lényege, hogy aggregálja a keresletet és a kínálatot, különlegessége pedig, hogy automatizálja az adásvételt, és 100% fizetési garanciát nyújt a kereskedéshez. A Magro.hu piacteret havonta átlagosan 50.000 őstermelő, családi gazdaság, kereskedő, feldolgozó és gyártó keresi fel, és 8100 regisztrált tagja van. A rendszerben az elmúlt két évben 3,5 millió tonna gabona fordult meg, több mint 1 millió tonna zöldséget-gyümölcsöt és 50 ezer darab haszonállatot kínáltak eladásra és megvételre. A piactér kiegészítő tevékenységei közé tartoznak a gazdák internetes ismereteinek bővítése, az agrárinnovációk és az online marketing tudás elterjesztése az agráriumban. További információ: http://www.magro.hu/

A Földművelésügyi Minisztérium előkészítő munkájának eredményeképpen megjelentek a Közös Agrárpolitika (KAP) Reformjának végrehajtását szolgáló, új közvetlen támogatási rendszer legjelentősebb hazai támogatási rendeletei.

1.    A közvetlen támogatások igénybevételének közös szabályairól szóló rendeletben nem kizárólag a közvetlen támogatások igénybevételének alapfeltételeit rögzítették, hanem azok a tevékenységi körök is, amelyek a közvetlen támogatási jogosultságot főszabályként kizárják. A rendelet tartalmazza azt a feltételrendszert, amelyet a kizárt tevékenységi köröket folytatóknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy mégis közvetlen támogatásban részesülhessenek. Bemutatja továbbá az ennek alátámasztására alkalmazható bizonyítási módszereket. Fontos kiemelni a rendeletnek a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételek elkülönítési kötelezettségét előíró rendelkezését. A részletek itt olvashatóak. 

farm_tablet-269x178

A rendelet egyaránt alkalmazandó az egységes területalapú támogatás, a termeléshez kötött közvetlen támogatások, a mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás, a fiatal mezőgazdasági termelők támogatása, valamint a mezőgazdasági kistermelők támogatása tekintetében.

2.    Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről szóló rendelet a zöldítés gyakorlatain túl bemutatja az uniós jogból következő, valamennyi támogatásra jogosult terület kultúrállapotban tartásának követelményeit. A korábban a Kölcsönös Megfeleltetés alatt számon tartott követelményeket a zöldítési rendelet 2.§-a tartalmazza. Bővebb információk itt.

3.    A termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló rendelet a minisztérium által már korábban bejelentett ágazatok esetében határozza meg az igénybevétel feltételeit. A KAP reform keretében 2020-ig működő támogatási formában húshasznú anyatehén, hízott bika, tejhasznú tehén és anyajuh egyedek, továbbá rizs, cukorrépa, zöldség-gyümölcs-, valamint fehérjenövények támogatására nyílik mód.
2015-ben e jogcímekre összesen 201 millió euró, több mint 60 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez az ágazatok többségében a korábbi támogatási szintet meghaladó összegek kifizetését teszi lehetővé. Az egyes támogatásokat az egységes kérelem felületén kell majd igényelni. A kérelemhez szükséges dokumentumokat a hamarosan megjelenő egységes kérelem rendelet fogja meghatározni. Részletes tájékoztó itt érhető el.

4.    A fiatal mezőgazdasági termelők támogatásáról szóló rendelet a gazdálkodók generációváltását segíti elő, amely maximum 5 éven keresztül nyújtható, legfeljebb 2020-ig. Területi felső korlátja 90 hektár, hektáronkénti összege várhatóan 67,5 euró lesz.

A támogatás igénybevételére jogosult minden olyan 40 évnél fiatalabb termelő, aki 2015-ben kezd mezőgazdasági tevékenységbe (ad be először egységes kérelmet), vagy gazdaságát az első támogatási kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül hozta létre.

A támogatás kedvezményezettjei lehetnek továbbá jogi személyek is. Az irányító-döntéshozó pozícióhoz szükséges benyújtandó igazolások felsorolását a fiatal gazdákról szóló rendelet, valamint az Egységes Kérelem tartalmazza. 

Az IKT szektorban működő vállalkozások esetében az innovációnak, és a K+F programokban való részvételnek kiemelkedő jelentősége van, ezért ezeknek a vállalkozásoknak mind szakmailag, mind vállalati kultúrájukban alkalmassá kell válniuk arra, hogy nemzetközi együttműködésekben, különös tekintettel a Horizont 2020 programhoz kapcsolódó projektekben szerepet vállalhassanak, beleértve a továbbiakban az Európai Bizottság 7. kutatási keretprogramjának (FP7) még futó pályázatait. A pályázati kiírás célja, hogy az IKT, vagy informatikai témájú K+F+I projekteket fejlesztő kis- és középvállalkozások nemzetközi piaci lehetőségei bővüljenek, és az Európai Unió Horizont 2020 programjában1 való aktív részvételük növekedjen. A pályázat keretében vállalkozások számára a Horizont 2020 program megismerésére, a Horizont 2020 program pályázati kiírásain való induláshoz szükséges felkészítésre, innovációs tanácsadás igénybevételére és marketing tevékenység támogatására nyílik lehetőség.

A támogatás kerete:

A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1 milliárd forint a 2015. évre. A támogatott pályázatok várható száma: 110-140 db.

Jelen pályázat keretében az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 5.000.000 Ft, maximum 20.000.000 Ft.

Pályázók köre:

JOGI FORMA, MÉRET, SZÉKHELY

  1. a) Jelen pályázati kiírásra pályázhatnak a GOP Részletes Pályázati Útmutató B.1. fejezete alapján kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok.
  2. b) A pályázati kiírásra olyan EGT területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság pályázhat, amelynek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 3 fő volt.
  3. c) A pályázati kiírásra kizárólag olyan vállalkozások pályázhatnak, amelyek a 651/2013/EK rendelet 1. sz. melléklete alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülnek.

A támogatás beadási határideje:

A pályázatok benyújtása 2015. március 2-március 12-ig lehetséges.

Teljes pályázati felhívás megtekinthető az alábbi linken: http://palyazat.gov.hu/modositas_tortent_a_versenykepes_ikt_szektor_fejleszteset_tamogato_felhivasban_12

Mint a világ számos országában, Magyarországon is jellemző, hogy a megváltozott munkaképességű és/vagy fogyatékos emberek foglalkoztatása céljából jönnek létre nonprofit vállalkozások, amelyek tevékenysége kiemelkedően közhasznú, megfelelő körülmények biztosítása révén hozzá tudnak járulni a megváltozott munkaképességű vagy fogyatékos személyek társadalmi, munkaerő-piaci és gazdasági integrációjához. Ezen vállalkozások esetében kulcsfontosságú, hogy a munkalehetőség biztosítása érdekében a forprofit vállalkozásokhoz hasonlóan megfelelő piaci megjelenéssel, stabil megrendelés- állománnyal és piacképes termékekkel rendelkezzenek. Kiemelt jelentőségű ezért, hogy ezen nonprofit gazdasági társaságoknak technológiailag fejlett hátterük legyen. Piacképességük, piacon maradásuk, munkahelyteremtő képességük egyik feltétele, ha lépést tudnak tartani a kor technikai elvárásaival, valamint a piacon lévő nagyobb, megváltozott munkaképességű munkavállalókat nem foglalkoztató versenytársaikkal.,

A pályázat keretösszege:

A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 500 millió forint a 2015. évre. A támogatott pályázatok várható száma 3-5 db.

Jelen pályázat keretében az igényelhető vissza nem térítendő támogatás: minimum 20 millió Ft, maximum 150 millió Ft.

Vállalások:

A pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti évben az éves átlagos statisztikai létszámának átlagos értéke nem csökkenhet a bázislétszám alá.

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása Bázislétszámnak minősül a pályázat beadását megelőző lezárt üzleti év éves átlagos statisztikai állományi létszáma. A pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti évben az éves átlagos statisztikai létszámának a megváltozott munkaképességű munkavállalóit illetően az átlagos értéke nem csökkenhet a bázislétszám alá a megváltozott munkaképességű személyek tekintetében. (A negatív eltérés nem lehet nagyobb, mint 0,5.). Bázislétszámnak minősül a pályázat beadását megelőző lezárt üzleti év éves átlagos statisztikai állományi létszámából a megváltozott munkaképességű munkavállalók száma.

Munkahelyteremtés megváltozott munkaképességű személyek számára A pályázónak a projekt keretében új munkahely teremtését kell 02a8a42f310a9031ab40234ba72c46470d6ce4advállalnia megváltozott munkaképességű személyek számára, 1 fő új megváltozott munkaképességű munkavállalót 10 millió Ft támogatásonként. Továbbá vállalnia kell, hogy a támogatott új munkahelyet/munkahelyeket a megváltozott munkaképességű munkavállalókra vonatkozó bázislétszámhoz képest nettó növekményként a kötelező fenntartási időszak alatt fenntartja. Ha a fenntartási időszakban az új munkahelyet betöltő foglalkoztatott jogviszonya a kedvezményezettnél bármely okból megszűnik, a helyébe lépő foglalkoztatott – szintén megváltozott munkaképességű – fogja betölteni a munkahelyet a foglalkoztatás fenntartására előírt időszak hátralévő részében. Az így helyébe lépő foglalkoztatott egyidejűleg nem vehető számba egy másik munkahely fenntartásánál. Új munkahelynek számít megváltozott munkaképességű személye tekintetében azon munkahely, amely a projekt megkezdésétől számított legfeljebb 12 hónapon belül jön létre a projekt keretében. Új munkavállaló alkalmazásának kell tekinteni, ha a munkáltató a támogatási kérelemben megjelölt megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával összefüggésben korábban nem részesült támogatásban. Nem minősül új munkavállaló alkalmazásának, ha a munkáltató olyan megváltozott munkaképességű dolgozó után igényel támogatást, akit a támogatásra jogosító mértékű egészségkárosodásának megállapítását megelőzően legalább 12 hónapig folyamatosan foglalkoztatott.

Jelen pályázati kiírásra pályázhat:

  1. kettős könyvvitelt vezető nonprofit gazdasági társaság,
  2. amely Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkezik
  3. amelynek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 15 fő volt.

Fenntartási kötelezettség:

  A pályázónak vállalnia kell, hogy a támogatott beruházással létrehozott termelő kapacitásokat, információs technológiai fejlesztéseket a projekt befejezését követő 5 évig, KKV-k esetében 3 évig az adott régióban fenntartja és üzemelteti.

Beadási határidő:

A pályázatok benyújtása 2015. március 2-től március 16-ig

Teljes kiírás megtalálható az alábbi linken: http://palyazat.gov.hu/doc/4437

A magyar mezőgazdaság kibocsátása bővült 2014-ben a leggyorsabban az Európai Unióban (EU) – mondta a földművelésügyi miniszter pénteken Budapesten az Agrya Fiatal gazda konferenciáján. Fazekas Sándor a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (Agrya) fórumán közölte: a magyar mezőgazdaság múlt évi, 2410 milliárd forintos kibocsátása  folyó áron az előző évit 4,2 százalékkal haladta meg. (Az EU egészében a múlt évben 2,4 százalékkal csökkent az ágazat kibocsátása.)tn496c0

Hozzátette: 2014-ben a növénytermesztés kibocsátása valamivel meghaladta az 1400 milliárd forintot, egy év alatt 3,4 százalékkal növekedett. Az állattenyésztés kibocsátása a múlt évben 836,4 milliárd forint volt, 2013-hoz viszonyítva 5,7 százalékkal bővült. A magyar mezőgazdaság teljesítménye változatlan áron számolva is jelentős: a kibocsátás volumene egy év alatt 9,6 százalékkal nőtt. A mezőgazdaságban megtermelt új érték előállítását mérő mutató, a bruttó hozzáadott érték volumene 2014-ben 21,3 százalékkal nőtt 2013-hoz viszonyítva. A múlt évben javult az ágazat jövedelmezősége is. A termelési tényezők jövedelme – ami tartalmazza a támogatásokat is – tavaly 1185,8 milliárd forint volt. Egy év alatt 13,6 százalékkal, négy év alatt pedig 84,2 százalékkal nőtt.

Fazekas Sándor hangsúlyozta: a magyar mezőgazdaság évről-évre jobban teljesít, 2011 óta folyamatos növekedési pályán van. Ezt az is jelzi, hogy a mezőgazdaság kibocsátása tavaly 42,9 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet. A kibocsátás volumene négyéves távlatban 23 százalékkal bővült.

Az agrártárca vezetője beszélt arról is, hogy a fiatal gazdák jelentős forrásokhoz juthattak 2007-2014 között. Ez idő alatt ugyanis négy támogatási körben kaptak jelentős összegű támogatásokat. A jelzett időszakban összesen mintegy 5300 fiatal gazdálkodó jutott összesen több, mint 50 milliárd forint forráshoz.

A miniszter kitért arra hogy: úgy kell átalakítani a magyar mezőgazdaság szerkezetét, hogy minél több családi gazdaság és minél kevesebb nagybirtok legyen. Az előbbi gazdaságok arányaiban 80 százalék, míg az utóbbiaknál 20 százalékos arány a cél. Az elmúlt években ebben az irányba jelentős lépések történtek. Példaként hozta a földtörvény illetve a földet a gazdáknak programot.

A jövőről szólva elmondta: a tárcánál folyik egy műhelymunka, amely azt célozza, hogy a magyar mezőgazdaság alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez, hogy a magyar mezőgazdaság még sikeresebb legyen, és még több embernek adjon megélhetést. Ezért Magyarországnak kiváló minőségű, egészséges, GMO-mentes élelmiszereket kell termelnie. A miniszter aláhúzta: a magyar mezőgazdaság egy lépésnyire van attól is, hogy elérje a múlt század kilencvenes éveinek eleji mennyiségi szintjét. Kiemelte: magasabb feldolgozottsági szintre van szükség az ágazatban. A tárca támogatja a rövid ellátási láncokat és a helyi értékesítést. De fontos a különböző termékpályák rendbetétele is. Mindennek érdekében kell a következő években dolgozni a magyar mezőgazdaságban – húzta alá a földművelésügyi miniszter.

Videó megtekinthető itt: http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/hirek/a-magyar-mezogazdasag-kibocsatasa-bovult-legnagyobb-mertekben-tavaly-az-eu-ban

A következő hónapokban több száz milliárd forint értékben jelennek meg a 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklus pályázatai, melyek keretösszege idén biztosan meghaladja az ezermilliárdot. Hogyan lehet pályázni az agrártámogatásokra, és mivel érdemes már most előkészülni, hogy sikeres is legyen a pályázat? – Erről és sok más hasznos témáról fog szólni március 25-én és 26-án a Gazdag Gazda Webkonferencia, a Magro.hu szervezésében.


Az előadás témáiból:

A közelgő agrártámogatások mellett a konferencia másik kiemelt témája egy forradalmian új agrárbiztosítási rendszer lesz, aminek a használatával több pénz marad az agrárium résztvevőinek zsebében. Az új rendszert Magyarországon először ezen a konferencián mutatják be.  ·   Fiatal gazda program: 2014-2020, kinek? hogyan? mikor? mennyit… Fiatal gazda pályázat 2015-től újra!    · Milyen pályázatok várhatók még és mit kell tudni róluk? Érintett területek: vízgazdálkodás, állattenyésztés, kertészet, gabonatárolás és szárítók korszerűsítése, kockázat-megelőző beruházások, élelmiszer feldolgozók, borászat támogatása.   ·    Felkészülés: nagy a verseny a támogatási pénzekért. Aki előre készül, nem fog lemaradni a pályázatokról. De hogyan tudunk előre felkészülni, hogy tervünk a szakmai átgondoltságról árulkodjon, és biztosan sikeres legyen?   ·    Amiről általában nem beszél senki: avagy, mi jön a pozitív pályázati döntés után, mit kell tennünk, hogy jó ütemben jussunk hozzá a pénzünkhöz?

A webkonferencia a mezőgazdaságban még újdonságnak számít, lényege, hogy a résztvevők csupán internet segítségével, saját otthonukból, irodájukból kaphatnak első kézből információkat. Előnye, hogy időt és utazási költséget spórolhatunk meg, és gyakorlatilag országhatárok nélkül bárki hozzájuthat a hasznos információhoz.

A jelentkezés már elindult, a KORÁN KELŐK ráadásul KEDVEZMÉNYT és értékes ajándékokat kapnak! További információ az esemény weboldalán: http://www.magro.hu/webkonferencia

Az állattartók több pénzt kapnak, és a tapasztalatok szerint örülnek az új rendszernek. Rajtuk kívül a zöldség- és gyümölcskertészek, valamint a fiatal gazdák lesznek a 2015-ös év nyertesei.
A szántóföldi növénytermesztés mellett a következő években az állattartás, valamint a zöldség- és gyümölcskertészet is egyre kifizetődőbb lesz. A gazdálkodóknak az európai uniós Közös Agrárpolitika (KAP) reformja miatt új kötelezettségeket kell vállalniuk, azonban mind a nemzeti, mind a területalapú támogatások összege az előző évinek megfelelő, de akár magasabb is lehet.large (58)

 A forráselosztás lényege, hogy a nemzeti támogatások legnagyobb részét azokra az ágazatokra fordítja a kormány, amelyeket az EU nem finanszíroz. Ilyen például a sertés- és baromfitartás. Az állattenyésztésre 180 milliárd forint nemzeti támogatás jut 2020-ig.

Legalább 2020-ig megmarad az uniós területalapú támogatási rendszer, tehát a következő években minden aktív gazdálkodónak jár a hektáronkénti alaptámogatás, ha benyújtotta a kérelmet. A KAP két részből áll. Az úgynevezett kötelező elemek – tehát az a támogatás, amelyet minden jogosultnak biztosít az EU – közé tartozik a területalapú támogatás, a fiatalgazda-támogatás, valamint az új elem, a zöldítés után járó összeg. A másik az úgynevezett önkéntes elem, amely a termeléshez kötött támogatásokat foglalja magában. Az ehhez szükséges rendeletek folyamatosan jelennek meg a következő időszakban. A területalapú támogatás várhatóan az idei évhez hasonlóan hektáronként 70.000 forint lesz. Ha az illető fiatal gazda, akkor további mintegy 21 ezer forintot kaphat az alaptámogatáson felül. Ezek a jogcímek egészülnek ki az új elem, a zöldítés után járó támogatással, hektáronként 70.000 forinttal.

A közvetlen termeléshez kötött támogatások mértéke jelentősen emelkedik, annak szerkezete átalakul. Kiemelkedő a tejágazat többlettámogatása, amely 21 milliárd forinttal magasabb a tavalyi évhez képest. Több pénzt kapnak a szarvasmarha- és juhtartók, de a tejtermelők támogatása is emelkedik.apple_harvest_petin-150x150

A termeléshez kötött támogatásból a szántóföldi növénytermesztőknek és a kertészeknek is nagyobb szelet jut. Jobban járnak a fehérjenövény, a rizs, a cukorrépa, a zöldségnövény, az ipari zöldség, valamint a gyümölcstermesztők.

Korábban egy ágazati szereplőkkel rendezett közös szakmai konferencián a gazdálkodók képviselői elmondták, az új támogatási rendszer nem csak a magasabb támogatás miatt előnyös, de a termeléshez kötött támogatási rendszer biztosítja, hogy valóban ahhoz kerüljön a pénz, aki jogosult annak felhasználására.

Kevesebb az adásvétel, értéke lett a földnek, a külföldi kézen lévő területek visszatérnek a rendszerbe, a piac stabilizálódik, és lassan kialakulnak a megfelelő birtokstruktúrák – reagált a jogszabályt ért ellenzéki vádakra Nagy István a Ma reggelben.

A földforgalmi törvény teljesíti a legfontosabb célját, megőrzi magyar tulajdonban a termőföldet – reagált Nagy István, az FM parlamenti államtitkára arra a korábban szintén a hétfői Ma reggelben elhangzott LMP-s kritikára, hogy a jogszabály nem lassította a várt ütemben a nagybirtok-koncentrációt. Az agrárium szintén célként megfogalmazott szerkezet-átalakítása, azaz, hogy forduljon meg a most 80-20 százalék arányú nagyüzem-kisbirtok-rendszer, folyamatosan zajlik, azonban az „örökség” miatt ez nyilván lassabb folyamat, hiszen hosszú távú haszonbérletekről van szó, így egy-két évtizedbe beletelik a struktúra megváltozása – tette hozzá.224

A birtokméretek csökkenése és a földbirtokosok számának növekedése azonban folyamatos, egyre többen élhetnek meg a földből, így fokozódik a vidék megtartó képessége is – hívta fel a figyelmet a szakember. Az sem véletlen, hogy a gazdákat egyszer sem sikerült „táncba vinni” a földtörvény ellen, ők ugyanis tisztán látják, mennyi mindent tesz a kormány a javukra. Látják, hogy lelassult a földforgalom, kevesebb az adásvétel, végre értéke van a földnek, a földtörvény pedig meghozta a lehetőséget, hogy a külföldi, osztrák, német gazdák kezén lévő földek szép lassan visszatérjenek a magyar rendszerbe. Azt egyébként, hogy a törvény sikeres és alkalmas a magyar érdekek védelmére, mi sem jelzi jobban, mint hogy nyugati szomszédaink Brüsszelben sírnak és panaszkodnak érdeksérelmeik miatt – támasztotta alá Nagy István.

A földpiac végre stabilizálódik, lassan kialakulnak a megfelelő birtokstruktúrák, úgy, hogy a fiatal gazdák, illetve az egészen kis területtel rendelkezők ebben a folyamatban előnyt, a nagybirtokok pedig erős fékeket, korlátokat kapnak. Mindez olyan átalakítást tesz lehetővé, amely hosszú távra megalapozza a magyar mezőgazdaság fejlődését – értékelte az államtitkár. A legközelebbi feladat egyébként az üres porták benépesítése lesz jószágokkal, amihez a gazda egy biztonságot adó integrátori szervezeten keresztül eleinte segítséget is kaphat, hogy aztán saját lábán is megállhasson. Legalább ilyen fontos feladat új piacokat keresni a magyar termékeknek – tette hozzá Nagy István, az FM parlamenti államtitkára az M1 hétfő reggeli műsorában.

A közvetlen támogatások új rendszerében fontos eredmény, hogy a jelenlegi SAPS rendszer elvén alapuló alaptámogatási rendszer továbbvihető 2020 végéig, vagyis egységes hektáronkénti átalánytámogatást kaphat minden olyan gazdálkodó, aki az adott évben támogatási kérelmet nyújt be.

Az agrárgazdaságért felelős államtitkár kiemelte, hogy a közvetlen támogatások új rendszerében kötelező és önkéntes elemek jelennek meg. A kötelező elemek közé tartozik az alaptámogatás, az ún. zöldítés és a fiatal gazdálkodóknak juttatott támogatás, míg az önkéntes elemek között a termeléshez kötött támogatást találjuk meg.2822_4_big

Felhívta a figyelmet arra a fontos változásra, hogy a jövőben csak aktív mezőgazdasági termelő lesz jogosult a közvetlen támogatásra, vagyis az, aki mezőgazdasági tevékenységet folytat és nincs a negatív listán. Az aktív mezőgazdasági termelői státuszt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a közvetlen kifizetések támogatási feltételeként fogja vizsgálni.

Az államtitkár elmondta, hogy a rendszer összetettségét jól mutatja, hogy bizonyos feltételek mellett aktív gazdának minősülhet az is aki ugyan szerepel a negatív listán, de a mezőgazdasági tevékenysége nem jelentéktelen, és/vagy elsődleges üzleti vagy társasági tevékenysége mezőgazdasági, illetve a legalább 20 ha SAPS jogosult területtel rendelkező, vagy az évente 5000 eurót meg nem haladó támogatásban részesülő termelő/negatív listán szereplő vállalkozás is.

Czerván György jelezte, hogy az új szabályokat tartalmazó rendeletek január végétől folyamatosan jelennek meg, amelyekről a tárca minden esetben tájékoztatást fog adni. Hozzátette, hogy a gazdák felkészülése érdekében készülnek a különböző kézikönyvek, amelyeket a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé kívánunk tenni.

Teljes cikk megtalálható az alábbi linken: http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/agrargazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hirek/fontos-valtozasokat-hoz-a-kap-2015-2020-rendszere

Az agrárágazat fejlesztésére mintegy 12,4 milliárd euró uniós támogatás jut 2020-ig,főleg a Fiatal gazda pályázatra, de az állattenyésztők, és kertészek sem kell elszomorodni ugyan is ez 1,9 milliárd euróval több, mint a korábbi időszakban – közölte a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára.

Czerván György a legfontosabb feladatok között kiemelte a kertészeti és az állattenyésztési ágazatok fejlesztésének támogatását, valamint az élelmiszeripari kapacitások fejlesztését. Illetve felhívta a figyelmet arra, hogy a „Több munkahelyet a mezőgazdaságba” program keretében 2020-ig 212 milliárd forint – amelyből 180 milliárd forint nemzeti forrás – támogatásban fognak részesülni a munkaigényes mezőgazdasági ágazatok.large (23)

A tervek szerint öntözés-fejlesztési beruházásokra 40 milliárd forintot fordítanak, (főként a burgonya termesztésnél)  így az öntözött területek nagyságát a jelenlegi 100 ezer hektárról 150 ezer hektárra tudják növelni.

Rövid távon viszont a legfontosabb feladat az érintettek, a Fiatal gazdák, falugazdászok, valamit a gazdatársadalom felkészítése arra, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokat teljes egészében le tudják hívni – mondta az államtitkár.

Beszélt arról is, hogy az agrárágazat évről évre jobban teljesít: a GDP-hez való hozzájárulás elsősorban a szántóföldi növénytermesztés – kukorica, napraforgó, repce – tavalyi rekord termésmennyiségének köszönhetően az elmúlt évben tovább növekedett, de az állattenyésztés kibocsátási aránya is növekedett. Az állattenyésztés támogatására az idén 30-35 milliárd forintot adnak.

Hozzátette: bizakodásnak, hogy az őszi vetések állapota – nagyrészt az enyhe, csapadékos télnek köszönhetően – jó, a kártevők miatt viszont elkelne a hó – jegyezte meg.

Fiatal gazda pályázat 2015

A 2007-2013-as programozási időszak után a legtöbb, 258 milliárd forint támogatást fizetett ki 2014-ben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) társfinanszírozott projektekre.

 A mezőgazdasági és vidékfejlesztési beruházási jogcímeknél a hivatal több mint 50 ezer kérelemre 160,5 milliárd forint kifizetését hagyta jóvá – közölte az MVH.

A mezőgazdasági támogatások közül a legmagasabb összeg – 52 milliárd forint – az állattartáshoz kapcsolódott. A forrást az állattartótelepek korszerűsítésére és technológiai berendezések beszerzésére használhatták fel a pályázók.

A vidékfejlesztési támogatásoknál falumegújításra és fejlesztésre majdnem 10 milliárd forintot, Leander-intézkedésekhez kapcsolódóan pedig mintegy 29 milliárd forint támogatást fizetett ki az MVH.

A terület- és állatlétszám alapú jogcímeknél mintegy 27 ezer kérelemre több mint 40 milliárd forint kifizetése kezdődött el 2014 decemberében – közölte az MVH.

Forrás: http://www.agrarszektor.hu/agrarpenzugyek/egyeb/ennyi_penzt_meg_soha_nem_fizettek_ki_projektekre.4448.html

Magyarország jól halad a vidéki erőcentrumok kiépítésében – mondta a miniszterelnök Kecskeméten, a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárságának átadó ünnepségén.

Orbán Viktor abból az alkalomból mondott beszédet Bács-Kiskun megye székhelyén, hogy a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkársága az első olyan államtitkárság, amely vidéki helyszínen működik. A kormányfő A vidéknek a fővárossal egyenrangú szerepet kell kapnia, az ország – Budapest minden szépsége és ereje ellenére – nem állhat egy fővárosból – hangsúlyozta a miniszterelnök.

tn726c406 (1)Szavai szerint ennek a szándéknak világos kifejezése az, hogy „békeidőben először van arra példa, hogy központi közigazgatási egység vidékre költözzön”.köszönetet mondott Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárnak az úttörő szerep vállalásáért.Magyarország jól halad a nagy vidéki erőcentrumok kiépítésében – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök ezt történelmi távlatokban mutatta be: a 90-es évek nagy gazdasági depressziójából a vidéki erőcentrumok közül elsőként Székesfehérvár lábalt ki, aztán következett Debrecen és Győr, a következő jelölt pedig Kecskemét, Szombathely bontogatja szárnyait, és várjuk, hogy Szeged és Pécs is feltámadjon. Miskolccal együtt pedig létre fognak jönni azok a nagy vidéki erőcentrumok, amelyek képesek lesznek oldani a mostani fővárosközpontúságot – tette hozzá. Ez Orbán Viktor szerint hozzájárul ahhoz, hogy arányosabban terülnek majd szét a források, a karrierlehetőségek és a szellemi élet minősége. A miniszterelnök ugyanakkor azt is elvárja ezektől az erőcentrumoktól, hogy legyenek termelési központok, ápolja hagyományait, és legyen vonzáskörzete is, nyújtson munkahelyet a környéknek.Az Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárságnak óriási szerepe lesz abban, hogy sikerül-e végrehajtani a kormány vidékpolitikáját, sikerül-e megvalósítani a kis- és közepes birtokok, illetve a nagybirtokok között meghatározott 80-20 százalékos arányt, s a források ehhez az arányhoz való igazítását – mondta a miniszterelnök.Az Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság az egyik legfontosabb közigazgatási munkahely a következő időszakban, aminek az az oka, hogy itt több mint 1200 milliárd forintot fognak szétosztani – közölte Orbán Viktor, hozzátéve: „az agráriumban működő kis- és középvállalkozások fejlesztésre 518 milliárd forintot, a fiatal gazdák támogatására 76 milliárd forintot szeretnénk elkölteni”.A kormányfő Kecskemétet az egyik legdinamikusabban fejlődő magyar városként jellemezte, és „visszajáró vendégként” megemlítette, hogy jövő héten a Mercedes új modelljének bemutatójára érkezik a városba, s legutóbb az Univer élelmiszeripari cég vendége volt.tn726c406Orbán Viktor köszönetet mondott Zombor Gábor korábbi polgármesternek Kecskemét város fejlődésének elindításáért és Szemereyné Pataki Klaudia jelenlegi polgármesternek az államtitkárság befogadásáért.Az eseményen az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár jelképesen átvette az államtitkárság kulcsát a kecskeméti polgármestertől. Kis Miklós Zsolt beszédében kifejtette: 2020-ig egy talán soha vissza nem térő lehetőséghez jut a magyar vidék.Az államtitkárság a vidéki munkahelyteremtést kiemelt célként jelölte meg, a pályázatok megnyílásával a magasabb hozzáadott értékkel bíró munkaigényes ágazatokra kíván koncentrálni. Az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint az olyan ágazatok támogatása, mint a zöldség- és gyümölcstermesztés, a kertészet vagy az állattenyésztés komoly kitörési pontokat kínál Magyarországnak.

A videó megtekinthető a http://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/hirek/kormanyzati-szekhely-lett-kecskemet linken.

Az Új Magyarország és Vidékfejlesztési (ÚMVP) Program I. és II. intézkedéscsoportjához kapcsolódó képzések tárgyában nyújtandó támogatás igényléséről. Vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe az ÚMVP Képző Szervezet által a támogatási rendelet alapján megvalósított, az FM által előírt képzési programoknak megfelelő, felnőttképzési szerződésbe foglalt támogatott képzésekre, az alábbi célterületeken:

1. A támogatás célja és célterülete:

a) Gazdálkodás fenntarthatóságát és eredményességét szolgáló ismeretek átadása mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók részére.

b) Az alábbi Új Magyarország és Vidékfejlesztési Program intézkedések keretében előírt, a támogatási rendeletben felsorolt kötelező képzés keretében célcsoportok:

  • Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése (kivéve gépvásárlási támogatást)novenyke_kezben_sxc_nyito
  • A fiatal mezőgazdasági termelők támogatása
  • A szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása
  • Mezőgazdasági termékek értéknövelése
  • Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések
  • Erdő-környezetvédelmi kifizetések
  • Natura 2000 kifizetések

 2. A támogatás igénybevételére jogosult személyek

– a mezőgazdasági termelő (az a természetes személy, jogi személy, aki/amely a gazdasági tevékenységek az állami adóhatósághoz bejelentett tevékenységet folytat, valamint minden őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy)

– az erdőgazdálkodó (az a természetes vagy jogi személy, akit vagy amelyet az erdészeti hatóság  nyilvántartásba vett)

– továbbá a támogatott, aki az 1.es pontjában meghatározott támogatásokhoz kapcsolódóan rendelkezik érvényes „támogatási kérelemnek helyt adok” státuszú határozattal.

– a Képző Szervezettel felnőttképzési szerződést kötött,

– a képzési díjat a  ÚMVP Képző Szervezet részére kifizette (csak az UMVP Képző Szervezettől származó és  ügyfél nevére kiállított számla fogadható el)

– saját maga, vagy egyéni vállalkozó ügyfél esetén az általa képzésre kijelölt alkalmazottja, valamint nem természetes személy ügyfél esetén (Kft, Bt, stb.) az általa képzésre kijelölt alkalmazottja, vezető tisztségviselője, tagja, családi gazdálkodó ügyfél esetén a családi gazdaság vezetője vagy tagja, mint meghatalmazottja:

  • A képzéskeretében tartott, az előírt követelményekkel megegyező tartalmú előzetes tanulmányok beszámításával csökkentett elméleti óráknak és gyakorlati óráknak külön-külön legalább a 80%-án igazoltan részt vett
  • a képzési programban meghatározott beszámolási vagy vizsgakötelezettségének eredményesen eleget tett.mezog_tech_2

 

3. A támogatási és kifizetési kérelem benyújtásának követelményei az ügyfél személyével szemben

– amennyiben a kérelmező nem természetes személy, úgy nem állhat csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás alatt.

– az ügyfél nem állhat a SAPARD Program, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, ÚMVP, a Halászati Operatív Program, illetve a Nemzeti Diverzifikációs Program bármely intézkedése keretében nyújtott támogatásból való kizárás hatálya alatt.

– nem nyújtható támogatás azon ügyfelek részére, akik nem felelnek meg az államháztartásról szóló törvényben szabályozott rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek.

– Az ügyfél a képzések közül egy adott képzés tekintetében csak egy képzésben részt vevő után, egyszer részesülhet támogatásban. Amennyiben azonos kódszámú képzés vonatkozásában egy ügyfél több képzésen részt vevő, vagy több ügyfél egy képzésen részt vevő személy után igényel támogatást, akkor csak az elsőként benyújtott kérelem támogatható.

– Az ügyfél a képzésekre vonatkozóan egy naptári évben legfeljebb 4 képzésre nyújthat be kérelmet.

– Az ügyfél képzésenként egy kérelmet nyújthat be. Fontos, hogy kérelem csak a benyújtási időszakot megelőző nyolcadik munkanapon lezárult, és a benyújtást megelőzően pénzügyileg rendezett képzésekre vonatkozóan nyújtható be.

– A felnőttképzési szerződésekre vonatkozóan az egyesített támogatási és kifizetési kérelem a felnőttképzési szerződés megkötésének dátumától számított 24 hónapon belül, de legkésőbb 2015. június 30-ig nyújtható be.

A felnőttképzési szerződések a Képző Szervezet éves projekt tervének jóváhagyását követően folyamatosan köthetők. Figyelem! Egy felnőttképzési szerződés csak egy képzésre vonatkozhat. A szerződés hatályba lépésének napja nem lehet korábbi a szerződés megkötésének napjánál.

4. Támogatási kérelem beadási határideje

A kérelmet a legkésőbb 2015. január 6-án lezáruló (azaz befejezett és eredményes vizsga, illetve beszámolási kötelezettséggel teljesített) és a benyújtást megelőzően pénzügyileg rendezett képzések vonatkozásában 2015. január 15. – február 13.

Teljes felhívás megtekinthető itt: 

http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/kozlemenyek/mvhk12015

Magyarország Kormányának pályázati felhívása az óvoda és családi napközi esélyteremtő szerepének és hátránykompenzációs képességének erősítését szolgáló képzési program megvalósítása érdekében. A Kormány az Európai Unióval kötött Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a magyarországi köznevelési rendszer esélyteremtő szerepének javítását.

kötelezőovi300

A kiemelt projekt célja képzéssel és támogató szolgáltatásokkal az óvoda és családi napközi esélyteremtő szerepének. A munkatársaik ismereteinek és képességeinek javításával megfelelő hátránykompenzációs készségekkel rendelkezzenek azon óvodák és családi napközik, ahol az ellátott hátrányos helyzetű gyermekek aránya a 2013/2014. nevelési év statisztikai adatai alapján meghaladta a 15%-ot.

Várhatóan 2015 első negyedévében felhívás kerül meghirdetésre, melyen óvodákat és családi napköziket fenntartó szervezetek kaphatnak támogatást pedagógiai programjuk továbbfejlesztésére és a hátránykompenzációt elősegítő rendezvények megtartására. Jelen kiemelt projekt ehhez kíván egységes képzést, illetve támogató szolgáltatást nyújtani.

A kiemelt projekt során megvalósítható tevékenységek hozzájárulnak

  • az óvodapedagógus, az óvodavezető, valamint a pedagógiai és nevelő munkát közvetlenül segítő munkatársak szakmai felkészültségének fejlesztéséhez az esélyteremtés és hátránykompenzációs pedagógiai tartalmak megosztásával;
  • az óvodafenntartóknál foglalkoztatott óvodai tanügy igazgatási szakember szakmai/szakmajogi felkészültségének fejlesztéséhez, kiemelten a 3 éves kortól előírt óvodakötelezettséggel kapcsolatos feladatokra, a hátránycsökkentés helyi megvalósítására orientált érzékenyítéssel.

A kiemelt projekt felhívás meghirdetésekor a rendelkezésre álló keretösszeg 1.300.000.000 forint. A pályázók vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek

A támogatás beadásának feltételei:

Várhatóan 2015 első negyedévében felhívás kerül meghirdetésre, melyen óvodákat és családi napköziket fenntartó szervezetek kaphatnak támogatást

A pályázatra kizárólag a Kormány által kijelölendő, a gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti besorolásáról, a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló rendelet szerinti GFO – 312 központi költségvetési szerv besorolású EMMI háttérintézmény nyújthat be projektjavaslatot.

A támogatási kérelmek 2014. november 10. és 2015. február 27. között nyújthatók be.

Teljes cikk az alábbi linken található meg:

http://palyazat.gov.hu/doc/4390

A gyarapodás forrása

Termőföld vásárlásra, beruházáshoz vagy akár szabad felhasználásra

A hitel konstrukció célja, hogy támogassa a mezőgazdaságban tevékenykedő őstermelőket, egyéni vállalkozókat és társas vállalkozókat. Erre kínál kedvező megoldást a BIRTOK HITEL, mely segítséget nyújt gazdasága finanszírozásához. A BIRTOK HITEL igazodik az ügyfelek igényeihez, így akár termőföldvásárlásra is fordítható.

  • Futamidő: maximum 15 év
  • Türelmi idő: maximum 5 év
  • Szabad felhasználás!
  • Gyors elbírálás!
  • Kiszámítható költségek: a jegybanki alapkamathoz kötött kamat.

 

Hitelfelvevők köre Termőföld tulajdonnal rendelkező vagy azt vásárolni szándékozó – magánszemélyek, – őstermelők,
- egyéni vállalkozók, – magánszemélyek gazdasági társaságai, szervezetei
A hitel célja Termőföld vásárlása, beruházás, forgóeszköz finanszírozás, támogatás előfinanszírozás vagy akár szabad felhasználás
Devizanem HUF
Kölcsönösszeg Minimum: 1.000.000.-Ft.Maximum: a felajánlott biztosítékok piaci értékének függvénye (értékbecslés szerint).
Saját erő Nem szükséges
Finanszírozási arány A beruházás, forgóeszköz beszerzés nettó értékének akár 100%-a
Lejárat Minimum: 1 év Maximum: 15 év
Törlesztés A türelmi időt követően havi, negyedéves, féléves vagy éves ütemezésben.
Türelmi idő maximum: 5 év
Kamatfizetés Havonta
Kamat Kamatbázis: hónap első napján érvényes MNB alapkamat + 3,99% kamatfelár
Biztosítékok –  Termőföld ( ami lehet a megvásárolni kívánt is) 
–  Ingatlan–  Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezessége 
–  Zálogjog az MVH-tól érkező mg-i támogatások összegére 
–  Készfizető kezesség 
–  Óvadéki betét (amennyiben a finanszírozási hányad meghaladja az 50%-ot): 3 hónap kamat mértékének megfelelő összeg 
–  Biankó saját váltó 


Előtörlesztés Lehetséges Ellenőrzés Beruházás, forgóeszköz vásárlása esetén: számla ellenértékének átutalása eladó számlájára Nem finanszírozható Nincs kizárt hitelcél, akár szabad felhasználás is lehetséges

Az alábbi cikkünk, az új 2014-2020-as agrár- és vidékfejlesztési támogatási rendszer sajátosságairól, változásairól és a korábbi 7 évvel való összehasonlításáról fog szólni. A címben szereplő téma nagysága és aktualitás miatt 3 külön részben fogjuk Önökkel megismertetni a legfontosabb tudni válókat, elsősorban a gazdák nézőpontjából tekintve. Aktuális a téma, mert napok kérdése és pontosan egy éve zárult le a korábbi 7 éves költségvetési ciklus az Európai Uniós életében és pályázatokról még alig-alig lehetett hallani. Bár lehetett tudni előre, hogy a 2014-es év inkább átmeneti lesz, mintsem a pályázati dömping kezdete, de azért mindenki bízott benne egy kicsit hogy az év második felében már egy-egy pályázat elindul az agrárterületen is. Ez nem így történt, de az már nyugodt szívvel kijelenthető, hogy a Brüsszel – Magyarország tárgyalások és egyeztetések a legutolsó fázisba értek, és már tényleg csak az utolsó pecsétre várunk. birtok

A korábbi időszakban az Európai és Vidékfejlesztési Alapból mintegy 1.400 Mrd Ft állt Magyarország rendelkezésére különböző agrár- és vidékfejlesztési célok támogatására. Ezt szinte 100%-ban sikerült felhasználni, és ennek köszönhetően mintegy 3.000 Mrd Ft (az önrészekkel együtt) értékű fejlesztést történt országunkban, ami 220.000 támogatásban részesült pályázónak nyújtott komoly segítséget. Az elmúlt ciklus sajátosságaközé tartozott a pályázatok beadásának nagyon rövid és ritka időszaka.

Általánosságban elmondható, hogy az egy-egy területet támogató kiírások 2 évente jelentek meg 15-30 napra, így azoknak volt esélyük támogatást kapni, akik időben felkészültek és a startvonalnál már szinte kész anyagokkal álltak. Szintén jellemző volt, hogy a támogatási rendszeren olyan „lyukat” voltak, mint pl. az energetikai korszerűsítések finanszírozhatatlansága és a többi rendszerben igénybe vehető pénzügyi eszközök elérhetetlensége az agrártevékenységű vállalkozások számára.

Az első, mostani cikkünkben, a nagy egésztől fogunk indulni és azt láthatjuk hogy a agrár pályázatokat is tartalmazó Vidékfejlesztési Program hol is helyezkedik el a támogatási rendszerek között. 

Az alábbi felsorolásban azokat az operatív programokat látjuk, amiken keresztül az uniós pénzek hazánkba érkeznek:

(1) Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), EMMI;

(2) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), NGM;

(3) Közlekedésfejlesztés Operatív Program (KOP), NFM;

(4) Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP), NFM-VM;

(5) Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP), VM;

(6) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), NGM;

(7) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP), NGM;

(8) Végrehajtási Koordinációs Operatív Program, ME;

(9) Vidékfejlesztési Program (VP), VM

 

Az új, 2014-2020-as Vidékfejlesztési Program keretösszege is hasonló a korábbi évekhez képest, viszont az ezen belüli prioritás megváltozott. A mostani 7 éves ciklusban (ami most már inkább csak 6 év), igényelhető 1.4000 milliárd Ft átfogó célja, egy mondatba összesűrítve:

 

Fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés

 Ezt az átfogó célt egy kicsit tovább boncolgatva a következő fő célok segítésére számíthatunk:

  1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása;
  2.   A foglalkoztatás növelése;
  3.   Energia- és erőforrás hatékonyság növelése;
  4.   A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése;
  5.  A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása

 

Az új Vidékfejlesztési Programot meghatározó főbb irányelvek, változások a korábbi ciklushoz képest:

Ahogy a fenti táblázatban is jól látható a rendelkezésünkre álló forrás minimálisan változott, ellentétben a program belső szerkezetével. Ezen a hatalmas összegen belül a különböző prioritásokra jutó rész a következő képen fog feloszlani a tervek szerint:

Ami szintén fontos változás lesz a korábbi évekhez képest, az az hogy fenti operatív programok között sokkal rugalmasabb lesz az átjárás. Ez a gyakorlatban azt fogja eredményezni, hogy a mezőgazdasági tevékenységű cégek is könnyebben fognak tudni pályázni pl. energetikai korszerűsítésre, vagy akár oktatással kapcsolatban. Illetve a nem mezőgazdasági cégeknél, már a korábbi években is jól működő egyéb visszatérítendő támogatások is elérhetővé válnak az agrárium részvevőinek is. Ezekkel a konstrukciókkal könnyebben és gyorsabban lehet hozzájutni a megnyert támogatáshoz, vagy olyan célok finanszírozását is megoldhatják a gazdák, amire nem lehet pályázati úton támogatást igényelni.

 A következő cikkünkben további részletekkel szolgálunk az új támogatási rendszer részleteivel kapcsolatban.

 Addig is, ha különböző Önnek érdekes pályázati témákban folyamatos információkat szeretnének kapni, az alábbi linken a Magro ügyfelei feliratkozhatna ingyenes pályázatfigyelésre…

Ahogy minden pályázati rendszerben a mezőgazdasági pályázatoknál is fontos időpont volt 2014. január 1. Egy új 7 éves ciklus kezdődött, nagyon sok változással és hatalmas lehetőségekkel a mezőgazdaságban tevékenykedő cégeknek és azoknak, akik a jövőben ilyen területen szeretnének vállalkozást indítani. Az elmúlt évek hivatalos statisztikái szerint az új beruházások 97%-a kapcsolódik uniós támogatásokhoz, ami a mezőgazdaság esetében komoly közvetlen támogatásokkal is kiegészül. Bár egész Európára jellemző, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó korosztály átlag életkora folyamatos nő, szerencsére egyre több fiatal látja a jövőjét ezen a területen, jellemzően saját gazdaság elindítása által. Sok fiatalnak van elege az alkalmazotti létből vagy adott esetben a városi életből, és ehhez az elképzeléshez sok esetben kapcsolódik egy megvalósítható és jövedelmező üzleti elgondolás is. Azonban az induláshoz a legtöbb esetben szükséges egy kisebb-nagyobb kezdő tőke, ami nem minden esetben párosul a jó ötlettel.8949_small

A korábbi évek egyik sikerpályázata volt a fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása, ami az említett problémára nyújt kis túlzással tökéletes megoldást. Az elmúlt rendszerben már több ilyen kiírás volt, és sokat változott azóta, hogy közel 10 évvel ezelőtt megjelent az első ilyen pályázat. Mint minden pályázatnál, itt is nagyon fontos a pontozás, ami szintén sokat változott az évek során. Ez részben a pályázatot kiíró szerv tapasztalatai alapján történt, részben pedig az uniós elvek alapján. Sokan várják már a hírek szerint hamarosan megnyíló 2015-ös fiatal gazda pályázatot. Ilyenkor mindig felmerül a kérdés, hogy mi az ami megváltozik a kiírásban, mi az ami marad, mivel lehet esetleg növelni az esélyeket, illetve a kulcskérdés, hogy pontosan mennyi az annyi… Sok fórumon, sok önjelölt „szakértő” adja a „tuti tippeket” a következő beadás időpontjától kezdve, az igényelhető támogatás pontos összegéig mindenre. Ezzel kapcsolatban viszont hivatalosan még nincs semmi biztos adat. Ami több konferencián is elhangzott (inkább tájékoztatás céllal, mintsem fix adat a következő kiírásból), hogy nem fogják megemelni az igénylehető támogatás összegét, tehát marad a 40.000 euró. Szintén inkább irányelvként lehet tudni azt is, hogy támogatott lesz a gazdák közötti együttműködés és a kertészeti, illetve állattenyésztési ágazat. A korábbi évek, és az uniós elvek szerint továbbra is előnyben fogják részesíteni a kistelepüléseken és tanyákon élő és ott dolgozni akaró gazdákat és azokat is, akik hátrányos helyzetű településeken élnek. Szintén biztosra vehető, hogy a pályázaton való induláshoz az alapfeltételek nem változnak, értve ez alatt a következő paramétereket:

  • rendelkezni kell mezőgazdasági végzettséggel
  • kizáró tényező, ha már valaki pályázott korábban MVH-s támogatásra (értve ez alatt a földalapú támogatást is, és nem értve ide azt, ha valaki a fiatal gazda pályázatra adott be támogatási kérelmet, de elutasították)
  • 18 és 40 év között van a pályázó

Mivel a pályázat továbbra is nagyon népszerű lesz, nem érdemes elbízni magunkat, ha a fenti fő kritériumoknak megfelelünk és továbbra is azt javasoljuk mindenkinek, hogy mielőtt kifizetünk nem ritkán több 100.000 Ft-ot pályázatírásra csináltassunk egy előminősítés.

Az viszont mindenképpen jó hír a pályázni vágyóknak, hogy sokkal kiemeltebb program lett a fiatal gazdák induló támogatása, mint korábban volt, ezért a támogatások nagysága is nőtt. Illetve fontos újdonság, hogy külön tematikus alprogrammá nőtte ki magát az említett pályázat a Vidékfejlesztési Programon belül, tehát az hogy pl. a földalapú támogatás 25%-kal több lesz a fiatal gazda címmel rendelkező igénylőknek, csak egy része a sok pozitív hozadékokból.

Összegezve a leírtakat, akiknek a legfőbb vágya, hogy a saját lábára álljon, és egy saját gazdaságban valósítsa meg az elképzeléseit, de saját tőkéje nulla vagy minimális, azoknak továbbra is van remény, sőt valamivel jobbak is, mint az elmúlt években.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a Tej nemzeti kvótatartalékból történő közvetlen értékesítési és beszállítási tejkvóta térítésmentes igénylésére pályázatot hirdet.

A pályázatot 2015. február 20-ig lehet leadni vagy, a keret kimerüléséig.

Ügyfél-nyilvántartási kötelezettségekmezőgazdaság-élelmiszeripar-614x318

A kérelmek ügyintézését részben az ügyfél-nyilvántartási rendszerben szereplő adatok alapján végzi, ezért érdemes fokozott figyelmet fordítani arra, hogy az MVH ügyfél-nyilvántartási rendszerében szereplő adatai naprakészek legyenek, és tegyen eleget a nyilvántartáshoz kapcsolódó változás-bejelentési kötelezettségeinek is.

A kiosztáshoz rendelkezésre álló tejkvóta mennyisége

A nemzeti kvótatartalék terhére legfeljebb 60 millió kg közvetlen értékesítési tejkvóta és 60 millió kg beszállítási tejkvóta kiosztására kerülhet sor, melyből fiatal gazdák részére elkülönített keret áll rendelkezésre, melynek mértéke közvetlen értékesítési tejkvótából 5 millió kg, beszállítási tejkvótából 5 millió kg.

 A kérelem benyújtásának, illetve a nemzeti tartalékból való részesülés feltételei

a.) Tejkvótát igényelhetnek azok a tejtermelők, akik:

– Az alábbi fogalomba bele illenek: tejtermelőnek minősül, – az MVH által nyilvántartásba vett természetes vagy jogi személy, illetve egyéb szervezet, akinek, vagy amelynek gazdasága az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) nyilvántartásban szereplő állatállománnyal tejet termel, és azt vagy az abból előállított más tejterméket értékesít;

 – a kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezniük kell FVM által kiadott Tenyészet Információs Rendszerben nyilvántartott tenyészetkóddal;

– a kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezik 24 hónapnál idősebb nőivarú szarvasmarhával; – a 2013/2014. kvótaévben az igényelt típus szerinti tejkvótáját legalább 100%-ban teljesítette;

– az igénylést megelőző kvótaévben (2013/2014.) sem ideiglenesen, sem véglegesen nem csoportosított át vagy nem adott el, illetve nem adott bérbe az igényelt típusnak megfelelő tejkvótájából; – szervezet esetén nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás, vagy adósságrendezési eljárás alatt, illetve természetes személy nem áll gazdálkodási tevékenységével összefüggésben végrehajtási eljárás alatt.

b.) Tejkvótát igényelhetnek azok a fiatal gazdák, vagy tejtermelői tevékenységet folytatni kívánó termelők, aki:

– a kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezniük kell FVM által kiadott Tenyészet Információs Rendszerben nyilvántartott tenyészetkóddal;

– a pályázónak a kérelem benyújtásakor rendelkeznie kell 24 hónapnál idősebb, nem húshasznú, illetve nem egyéb húshasznú fajtájú, nőivarú szarvasmarhával,

– szervezet esetén nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy adósságrendezési eljárás alatt, illetve természetes személy estén gazdálkodási tevékenységével összefüggésben végrehajtási eljárás alatt.

fiatal gazdának minősül az a 40 évesnél fiatalabb magyar állampolgár, aki e rendelet szerint tejtermelőnek minősül, és/vagy saját TIR tenyészetkóddal rendelkezik, továbbá a nemzeti kvóta terhére történő kvóta igénylésének időpontjában, illetve ezen időpontot megelőző két kvótaévben nem rendelkezett kvótával.

A kérelem benyújtásának ideje

A pályázat benyújtására nyitva álló időszak: legkésőbb 2015. február 20-ig, illetve a rendelkezésre álló készlet kimerüléséig.klontehen510

Az igényelhető kvóta mennyisége

Az igényelhető kvóta mennyisége a 2013/2014. kvótaévben a termelő tulajdonában lévő kvóta 100 %-a és a 2013/2014. kvótaévben a termelő tulajdonában lévő kvóta 100 %-át meghaladó teljesítés mennyiségeinek különbözete.

Azon tejtermelő, akitől a Rendelet alapján kvóta került megvonásra, de ezen kvótamennyiség 2014. április 1-jével visszaadásra került, az csak a megvonás előtti kvótamennyiségen felül (100%) teljesített kvótamennyiséget igényelhet.

A fiatal gazda és a tejtermelést folytatni kívánó termelők állatállomány alapján igényelhetnek kvótát, az alábbiak szerint:

– közvetlen értékesítési tejkvóta igénylése esetén: a kérelem benyújtásának időpontjában 24 hónapnál idősebb nem húshasznú, illetve nem egyéb húshasznú fajtájú, nőivarú szarvasmarha után egyedenként 7.000 kg közvetlen értékesítési tejkvóta adható;

– beszállítási tejkvóta igénylése esetén: a kérelem benyújtásának időpontjában szereplő 24 hónapnál idősebb nőivarú, nem húshasznú, illetve nem egyéb húshasznú fajtájú szarvasmarha után egyedenként 7.000 kg beszállítási tejkvóta adható;

A kvótával való rendelkezés

A jóváhagyott kérelmek alapján a termelő részére kiosztásra kerülő tejkvóta a 2014/2015. kvótaévre visszamenőleg kerül átvezetésre a termelő részére, 2014. április 1-jétől kezdődő hatállyal.        

A közlemény hatálya

A közlemény a kihirdetése napján lép hatályba, és ezzel egyidejűleg a nemzeti kvótatartalékból történő közvetlen értékesítési és beszállítási tejkvóta igénylésének feltételeiről szóló 1/2014. (I. 21.) számú MVH Közlemény hatályát veszti.

Teljes közlemény az alábbi linken található: http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/kozlemenyek/mvhk1882014

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk. Részletes leírás http://palyaz.hu/adatvedelem link További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás