A jelenlegi nehéz helyzetet mind a munkaadók, mind pedig a munkavállalók megsínylik. A csökkentett munkaórák, a kevesebb fizetés és a nehezebb megélhetés sajnos mindenkinek gondot okoznak. A Gazdasági Akcióterv keretein belül viszont most elhoztuk a megoldást mindkét fél számára!
Több nehezen értelmezhető, bonyodalmas tájékoztatóba is belebotlottunk, ezért úgy döntöttünk, hogy szeretnénk Nektek egyszerűsítve összeszedni a tudnivalókat!
Miről is szól a támogatás?
Ez egy vissza nem térítendő támogatás azoknak, akiknek csökkentették a munkaidejét a veszélyhelyzet kihirdetését követően és ennek gazdasági okai közvetlenül összefüggnek a veszélyhelyzettel.
A munkaadóknak is segítséget fog nyújtani, hiszen elkezdhetik a vállalat újraindítását és alkalmazottaik fizetésének egy részét is erre fordíthatják. Mindeközben a munkavállalók pedig akár teljes alapbérben is részesülhetnek! A legfontosabb, hogy a támogatást csak abban az esetben lehet igényelni, ha a munkáltató és a munkavállaló is megfelel a feltételeknek.
Mik a legfontosabb kritériumok? Mire figyeljenek a munkavállalók?
Csakis akkor igényelhető a támogatást, amennyiben legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától -03.11.- megszakítás nélküli munkaviszonyban állt a munkáltatóval és a munkaidő csak ezt követően került csökkentésre.
Nem állhat fenn az állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettség.
Ezen kívül nem részesülhet részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatásban és nem tölthetik a felmondási idejüket. A támogatás nem folyósítható a fizetés nélküli szabadságra sem!
Mire figyeljenek a munkaadók?
Az elsődleges kritérium, hogy a vállalkozás legalább 6 hónapja működjön és a munkavállalót a munka törvénykönyve szerinti munkaviszony keretében kell foglalkoztatni – ide tartozik a munkaerő-kölcsönzés is.
Azok a vállalkozások igényelhetik a támogatást, akik nem állnak megszüntetésre irányuló eljárás alatt és a munkavállalóikat csökkentett munkaidőben foglalkoztatják – beletartozik a távmunka és az otthoni munkavégzés is- ennek gazdasági indoka pedig a veszélyhelyzettel közvetlenül összefügg. (Például, hogyha a munkavállalóknak otthonról kell dolgoznia, hogy megtartsátok a kötelező távolságot – tehát a munkavégzés egészségügyi kockázatot jelenthet.)
Ugyanakkor a munkaidő-csökkentés nem történhet a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál való foglalkoztatás keretében.
Fontos, hogy a kérelem benyújtásakor a munkavállalója vonatkozásában nem részesülhet uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrző vagy munkahelyteremtő bérjellegű támogatásokban és a munkáltató nem igényelheti a támogatást, ha veszélyhelyzet kihirdetését megelőző 1 évben legalább 100 fős csoportos létszámleépítés bejelentésére kerített sort.
A munkaadónál elsődleges kritérium, hogy rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezzen (pl. nem mulasztott el jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget).
Mekkora a támogatás mértéke? Hogy történik a lehívása?
Csökkentett munkaidő esetén a módosított munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő 15-75 %-ával történő csökkentés 70%-áig terjedő, de legfeljebb a nettó minimálbér 2x-esének figyelembe vételével megállapított arányos összegig, azaz 214.130,- Ft-ig. Például a bértámogatás összege ennek megfelelően mondjuk 75%-os munkaidő-csökkentés esetén legfeljebb havi nettó 112.418,- Ft.
Tehát a támogatás a nettó alapbér kieső munkaidőre járó arányos részének a 70 százaléka.
A köztehermentes támogatás legfeljebb 3 hónapig nyújtható és utólag kerül folyósításra a munkavállaló számlájára.
Az egyéni fejlesztési időre járó bruttó munkabér után mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.
Milyen kötelező vállalásokat kell tenni?
A munkáltató és a munkavállaló a támogatás időtartamára megállapodnak a csökkentett munkaidőben, illetve ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg.
Amennyiben a munkaidőcsökkentés mértéke kevesebb mint 50 százalék (pl. ha 8 óra helyett napi 6 órában foglalkoztatják tovább a munkavállalót, azaz a csökkentés mértéke 25 százalék), úgy a feleknek kötelező egyéni fejlesztési időben megállapodniuk, mely a kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő rendelkezésre álló idő (mely a példa szerinti esetben napi 36 perc).
Amennyiben a munkaidő pontosan a korábbi felére csökken (például 8 óra helyett 4 óra), akkor a rendelet szövege alapján az egyéni fejlesztési idő csak opcionális lehetőség, nem kötelező ebben megállapodni.
Ez lehet képzés (külső, vagy belső képzés egyaránt), de lehet akár a cég egyéb ügyeinek a továbbfejlesztése, ami hozzáadott értéket állít elő és nem vezet egyfajta szünethez a munkavállaló szempontjából. Fontos, hogy az egyéni fejlesztési idő alatt a munkavállaló munkát nem végezhet.
Tehát, ha 160 órára szólt alapvetően a munkaszerződésed és a csökkentett munkaidőd pedig több mint 80 óra, akkor a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodtok meg.
- Ezután, a munkavállaló vállalja, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll, továbbá azt, hogy ez az újabb munkaviszony a támogatás lejárta után nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek.
- A munkáltató pedig vállalja, hogy munkabért fizet a támogatás időtartama alatt, a támogatott munkavállaló munkaviszonyát a támogatás időtartamára, valamint további 1 hónapig fenntartja és a támogatás ideje alatt nem rendel el rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést.
Ha kötelező az egyéni fejlesztési idő, akkor a munkavégzés idejére járó munkabér és a támogatás együtt eléri a munkavállaló alapbérét.
Reméljük sikerült egyszerűsítve összegyűjteni Nektek a legfontosabb információkat. Mivel nemrég hirdették meg a támogatást, még sok munkaadó nem hallott róla.
Oszd meg Te is a bejegyzésünket, hogy minél több ember részesülhessen a támogatás nyújtotta előnyökből!
