Pályázati fogalmak

Olyan programozási dokumentum, amelyet az Európai Bizottság hagyott jóvá. Prioritásokra bomlik, amelyek intézkedésekből állnak. Magyarországon a 2014-2020 közötti periódusra 10 OP készült:

• Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP),
• Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP),
• Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP),
• Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP),
• Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP),
• Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP),
• Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP),
• Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP),
• Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP),
• Vidékfejlesztési Program (VP)

BIZOTTSÁG 1407/2013/EU RENDELETE szerint kapcsolt vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az odaítélt csekély összegű támogatások támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak (63 millió Ft kb.), közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget. A csekély összegű állami támogatás formája lehet például közvetlen támogatás, kedvezményes kamatozású hitel, adóalap- vagy adókedvezmény. E jogcímen azonban nem részesülhetnek támogatásban az exporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek.

Az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjai által létrehozott intézmény, az Európai Unió Egységes Piacának  kiterjesztése azoknak az országoknak a piacgazdaságával, amelyek nem kívánnak az Európai Unió politikai közösségében tagként részt venni.  A közös piac négy szabadsága a személyek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad mozgása, melyek megteremtik a tagok közötti szabad versenyt (tagjai: uniós tagországok és Izland, Norvégia, Liechtenstein. Svájc nem, de amúgy igen.)

Barnamezős területnek tekinthető az az egybefüggő építési telek vagy telkek, amelyek megfelelnek az alábbi feltételek mindegyikének:

• a területen építmény/épület található meg,
• a jelenleg teljes mértékben használaton kívüli építmény/épület rossz fizikai állapotban van, többnyire környezetszennyezéssel terhelt, településszerkezeti problémát okoz és ezek megoldásához hozzájárul a fejlesztés,
• a fejlesztés következtében gazdasági tevékenység fog zajlani a területen
• az érvényes településrendezési terv alapján az alábbi kategóriák egyikébe tartozik:
  Pl:
  • a nyersanyag kitermelés (bányászat), nyersanyag előfeldolgozás céljára szolgáló
    területek, vagy
  • honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények területei, vagy
  • hulladékkezelők, -lerakók területei (települési szilárd és folyékony, egyéb veszélyes,
    radioaktív stb.), vagy
  • mezőgazdasági üzemi terület

A barnamezős beruházásokat a pályázat sok esetben plusz pontszámmal értékelik.

A zöldmezős beruházás olyan új ipari vállalkozást jelöl, amely korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területen jön létre. A telephely teljes egészében
újonnan létesül építészeti, üzemi előzmények nélkül. Előnye, hogy nincsenek sem elrendezési, sem funkcionális, sem építési megoldási megkötöttségek. Hátránya az infrastruktúra kiépítési – bekötési igénye és a szigorú környezetvédelmi szabályozás (bár ez utóbbi ipari parkban történő beruházás esetén jelentősen csökken.) Általában egy sík, tereptárgyaktól mentes, lehetőleg városhoz közeli területet választanak ki. A földtörvény szavaival élve egy zöldmezős beruházás a föld végleges kivonása a művelés alól. Az erre vonatkozó irányelvek szerint lehetőleg a gyengébb termőképességű területeket kell így hasznosítani, illetve, hogy az igénybevétel a szükséges legkisebb mértékre korlátozódjék. A kivonás engedélyköteles, az engedélyt a földhivatalok adják ki, s utána földvédelmi járulékot kell fizetni. A zöldmezős beruházás haszna, hogy a legtöbb újonnan foglalkoztatott a hazai átlagnál valamivel jobban fizetett munkához juthat (különösen az ipari parkokban), a
beruházó nyereségre tehet szert, az önkormányzat adóbevételhez juthat.

Nem részesülhet állami támogatásban az a munkaadó, amely a rendezett munkaügyi kapcsolatok fogalmának szóló nem felel meg. Az alábbi esetekben biztosan rendezetlennek számít a munkaügyi kapcsolat:

1. ha nem jelentjük be időben alkalmazottjainkat,
2. a törvény így szól: „a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül,” Art.) 16. § (4) a)
3. az életkori feltételekre vonatkozó (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezéseket megsértjük. Általánosságban elmondható, hogy „munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte.”
4. munkabér mértékére és a kifizetés határidöjére vonatkozó rendelkezések megsértése. Nem tartjuk be a vonatkozó minimálbéreket, nem tartjuk be a
   munkaszerződésben vállalt munkabér fizetési határidőt.
5. megsértjük az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) alapján az egyenlő bánásmód követelményeit.

Egyenlő esély a munkahelyekhez jutáshoz, azonos szintű bérezéssel és szociális kedvezményekkel egy adott társadalmi-gazdasági összefüggésben. Az elv
egyenlőtlen elbánást tehet szükségessé a diszkrimináció kompenzációja céljából.

Olyan ütemterv, amely a munkaszakaszokat, a munkaszakaszokon belül a feladatokat és részfeladatokat, továbbá az elvégzésükhöz szükséges időt (év, hónap, hét, esetleg nap) tartalmazza. kép*

A vállalkozás szerepel a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisban. Ha nincs fent rajta egy vállalkozás az nem feltétlen probléma! Közbeszerzéseken induló cégeknek fontos itt fent lenni.

Alatt természetes személyek, jogi személyek által üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására alapított saját cégnévvel rendelkező társaságot
értünk. Fajtái: Kft, Rt, Bt, közkereseti társaság

A Horizont 2020 az Unió kutatás-fejlesztési és innovációs politikája 2014-2020 év között. A program közel 79 milliárd eurós (kb. 26.000 milliárd Ft)
költségvetéssel gazdálkodik. A Horizont 2020 program kiválósági alapon, nemzetközi versenyben, közvetlenül Brüsszelből elnyerhető pályázati forrásokat jelent, vagyis a rendelkezésre álló pénzügyi keretből mindegyik tagállam annyit hasznosít, amennyire képes. A pályázatok brüsszeli elbírálásánál döntő szempont a kiválóság, a magas szakmai szintű és jól menedzselt konzorcium, illetve az uniós szinten is mérhető hatás. Angolul
jelennek meg a kiírások és a pályázatot is angolul kell benyújtani (jellemzően).

Több nem kapcsolt és partner vállalkozás csoportja

egy meghatározott, regionális gazdasági terület termék- és szolgáltatás alapon szerveződött vállalkozásaiból áll, olyan helyileg koncentrált vállalati kooperációs hálózat, amelynek tagjai formális és informális kapcsolatban vannak egymással, ennek alapján, információt, árukat és szolgáltatásokat cserélnek.

Az a személy, aki:

•  az előző 6 hónapban nem állt rendszeresen fizetett alkalmazásban; vagy
•  nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3); vagy
•  50 éven felüli személy; vagy
•  egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt; vagy
•  valamely tagállam olyan ágazatában vagy szakmájában dolgozik, amelyben 25 %-kal nagyobb a nemi egyensúlyhiány, mint e tagállam valamennyi gazdasági ágazatára jellemző átlagos egyensúlyhiány, és ezen alul reprezentált nemi csoportba tartozik;
  vagy
•  egy tagállam etnikai kisebbségéhez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyei egy biztos munkahelyen

Egy már meglévő termék vagy szolgáltatás az adott vállalkozás által továbbfejlesztett változata, vagy teljesen új. Továbbá az adott vállalkozás
által kifejlesztett, korábban még nem létező termék vagy szolgáltatás.

Az induló vállalkozás fogalma azt jelenti, hogy a pályázónak nincs teljes lezárt pénzügyi éve (január 1-től december 31-ig)

Ha állami vagy egyéb támogatás nélkül, vélhetően csődbe menne.
Nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősülnek:

• az a társaság, amelynek a saját tőkéje a pályázat benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámoló adatai szerint, veszteség folytán nem éri el a jegyzett tőke felét, korlátolt felelősségi alapon működő társaság esetén törzstőkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el,
• olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozása tekintetében, a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el,
• ha megfelel a kollektív fizetésképtelenségi eljárás külön jogszabályban foglalt kritériumainak,
• ha fizetésképtelenné vált, vagy külön jogszabály szerinti kollektív fizetésképtelenségi eljárást indítottak ellene

Azok a vállalkozások, amely rendelkezik a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével (50%-ot meghaladó) egy másik vállalkozásban, jogosult
valamely másik vállalkozás felett meghatározó befolyás gyakorlására, jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét…

• amely az alábbiak alapján nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak, és
• amelyben más vállalkozásnak kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozásnak együttesen, illetve amelynek más vállalkozásban kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozással együttesen a tulajdoni részesedése – jegyzett tőkéje vagy szavazati joga alapján – legalább 25%.

Az a vállalkozás, amely nem minősül partnervállalkozásnak, illetve kapcsolódó vállalkozásnak.

Az Európai Uniós pályáztatás folyamatát támogató Irányító Hatóságok. Az Irányító Hatóság közreműködik az Operatív Program (OP) véglegesítésében, irányítja az Operatív Program Programkiegészítő Dokumentum kidolgozását, és közreműködő szerepet vállal e dokumentumoknak az Európai Bizottsággal történő tárgyalásaiban. Az IH részt vesz továbbá a költségvetési tervezésében, valamint Közreműködő Szervezetek vagy közreműködő szervezeti feladatokat ellátó egységek bevonásával irányítja a meghirdetett pályázatok és központi programok végrehajtását. Például gazdaságfejlesztési programok ezen feladatát a Nemzetgazdasági Minisztérium látja el.

Az uniós vissza nem térítendő források jelentős többségének döntéshozatala az egyszerűsített és hagyományos eljárású pályázatok bírálati rendszerbe tartozik. Ezeken túl megkülönböztetünk még 2 fordulós és kiemelt projektek elbírálási rendszerét is.

Az egyszerűsített eljárású pályázat – Normatív támogatások elbírálása:

1. lépés: A formai és a jogosultsági értékelés
A pályázat beérkezését követően első körben az ún. „Befogadási alap-kritériumok” vizsgálata (benyújtási határidő, példányszám, formátum, költség határok stb.) történik meg. Amennyiben a benyújtott pályázat nem felel meg ezeknek az alapfeltételeknek, a pályázat érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. Amennyiben az alapfeltételek az adott pályázat vonatkozásában maradéktalanul teljesülnek, a Közreműködő Szervezet (a pályázatok döntés-előkészítését, a szerződéskötést, a finanszírozást, nyomon követést és ellenőrzést végzik) megvizsgálja, hogy a projektjavaslat megfelel-e a Pályázati felhívás és útmutatóban meghatározott jogosultsági feltételeknek.

Amennyiben a jogosultsági feltételek teljesülését alátámasztó, előírt dokumentumok nem kerültek benyújtásra, illetve hiányosan vagy hibásan kerültek benyújtásra, akkor a Közreműködő Szervezet a pályázót írásban, az összes hiány, illetve hiba megjelölésével, egy alkalommal, maximum 15 napos határidő kitűzésével formai hiánypótlásra szólítja fel.

2. lépés: A döntés
Amennyiben a pályázat megfelel a Pályázati útmutatóban meghatározott, a befogadáshoz szükséges befogadási alap-kritériumoknak (jogosultsági feltételek), illetve a hiánypótlás keretében meghatározott hiányosságok, hibák az ott meghatározott módon és határidőben pótlásra, illetve javításra kerültek, a pályázat hiánytalan benyújtásától számított 15 napon belül befogadásra és egyúttal támogatásra kerül. A támogatás tényéről és a támogatói döntés dátumáról a Közreműködő Szervezet a pályázót írásban, támogató levél megküldésével értesíti.

A hagyományos eljárású pályázatok bírálati rendszere (pontozásos)

1. lépés: A formai és a jogosultsági értékelés
A pályázat beérkezését követően itt is első körben az előzőekben már említett, „Befogadási alap-kritériumok” vizsgálata történik meg. Amennyiben az alapfeltételek az adott pályázat vonatkozásában maradéktalanul teljesülnek, a Közreműködő Szervezet megvizsgálja, hogy a projektjavaslat megfelel-e a Pályázati felhívás és útmutatóban meghatározott jogosultsági feltételeknek. Ellenkező esetben a pályázat érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. Amennyiben a jogosultsági feltételek teljesülését alátámasztó, előírt dokumentumok nem kerültek benyújtásra, illetve hiányosan vagy hibásan kerültek benyújtásra, akkor a
Közreműködő Szervezet a pályázót írásban, az összes hiány, illetve hiba megjelölésével, egy alkalommal, maximum 15 napos határidő kitűzésével formai hiánypótlásra szólítja fel. Ha megállapítható, hogy a jogosultság szempontjai a hiánypótlást követően sem teljesülnek, a Közreműködő Szervezet a pályázó egyidejű tájékoztatása mellett az indokok megjelölésével az értékelési határnaptól, hiánypótlás esetén a hiánypótlás benyújtásának határidejétől számított 15 napon belül elutasítja a pályázatot.
Ha a pályázat elutasításra vagy visszavonásra került, úgy a projekt támogatása érdekében módosított, átdolgozott pályázat benyújtása lehetséges – természetesen csak abban az esetben, ha az adott pályázati lehetőség még nem zárult le.
Amennyiben a pályázat megfelel a Pályázati útmutatóban meghatározott, a befogadáshoz szükséges befogadási alap-kritériumoknak (jogosultsági feltételek), a pályázat befogadásra kerül. A befogadás írásban történő megerősítés arról, hogy a projekt a – részletes vizsgálat végső eredményétől függően – megfelel a kiírásban meghatározott feltételeknek. A befogadás tényéről a Közreműködő Szervezet a pályázót írásban értesíti. Ez a nyilatkozat kizárólag a pályázat formai megfelelőségét igazolja, még nem jelenti automatikusan a támogatás megítélését.

2. lépés: A tartalmi értékelés
A befogadásra került pályázatok tartalmi értékelése annak megállapítására irányul, hogy a pályázatban szereplő információk a döntéshez szükséges részletességgel és tartalommal rendelkezésre állnak-e, a pályázatban ismertetett projekt megfelel-e a projekt-kiválasztási szempontoknak. Ha a pályázatban található információ nem egyértelmű, ellentmondásokat tartalmaz, a Közreműködő Szervezet egy alkalommal tisztázó kérdést tesz fel a pályázónak.
A tartalmi értékelés alapjául szolgáló kiválasztási kritériumokat a Pályázati útmutató tartalmazza. Az értékelések általában pontozásos eljáráson alapulnak, és egyértelműen meghatározásra kerülne azok a minimális pontszámok, amely alatt egy pályázati projekt semmilyen körülmények között nem támogatható.
A Közreműködő Szervezet minden befogadott pályázatról értékelő lapot készít.

3. lépés: A bírálat

A Bíráló Bizottság döntési javaslatot tehet:

•  a projekt javaslat támogatására;
•  csökkentett összköltséggel történő támogatására és/vagy feltételekkel történő
  támogatására vagy
•  a projekt javaslat elutasítására.
  Az esetleges forráshiány miatt nem támogatható, de a minimális pontszámot megkapott
  projektjavaslatokból tartaléklista képezhető, amiket a további forrás rendelkezésre állása
  esetén támogatásban részesítheti.

A Bíráló Bizottság egyébként újraértékelheti a pályázatot, és a szakmai értékelő javaslatától eltérő döntési javaslatot is tehet. A Bíráló Bizottságnak továbbá joga van szükség szerint a javaslattételt elnapolni egyes kérdések tisztázása céljából. Ilyen esetekben a végleges döntés előtt tisztázó kérdést küldenek ki a pályázónak (általában e-mailben a gyorsabb ügyintézés végett), viszonylag rövid válasz határidő mellett.
A Bíráló Bizottság döntési javaslata az IH-k vezetőihez vagy az általuk felhatalmazott személyhez kerül döntésre.

A Közreműködő Szervezet írásban értesíti a pályázót a támogatás odaítéléséről. A döntésről szóló tájékoztatást követően a pályázó jogosult a projektjavaslatra vonatkozóan az értékelő lapban foglaltakat megismerni, betekintést kérni a bírálati lapokba. Általában ez személyesen tehető meg.
Támogatott pályázat esetén a Miniszterelnökség a támogatási konstrukció címét, a projekt gazda nevét, a projekt tárgyát, a projekt megvalósulásának helyszínét, a támogatás összegét és arányát a honlapján (www.palyazat.gov.hu) közzéteszi.

Folyósítására csak akkor kerülhet sor, ha a pályázó az előleg iránti kérelmet a pályázati űrlapon külön sorban összeg szerűen jelezte, részletesen indokolta, a támogatás ennek figyelembevételével került jóváhagyásra, és a támogatási szerződés ezt tartalmazza.

Azon adott projekt megvalósítása érdekében felmerülő kiadások, amelyek a projekt során elszámolhatók. Az elszámolható költségek körét minden esetben a pályázati útmutató tartalmazza. Az elszámolható költségeket felmerülését megfelelő dokumentumokkal kell alátámasztani, áttekinthetően és tételesen részletezve.

A projekt fizikai befejezésének a beruházás utolsó elemének megvalósulása minősül.

Ha a projekt fizikai befejezése megtörtént, valamint a projekt megvalósítás során keletkezett elszámolható bizonylatok – szállítói kifizetés esetén az előírt önrész szállító részére történő – kiegyenlítése megtörtént. A 100%-ós támogatási intenzitású, kizárólag szállítói finanszírozású projektek esetében a projekt pénzügyi befejezésének napja az elszámoló bizonylatok irányító́ hatóság, EMVA-ból történő finanszírozás esetén a kifizető ügynökség által történő kiegyenlítésének napja. A projekt pénzügyi befejezésének dátuma a projekt megvalósítási ideje alatt felmerül, a kedvezményezett által megfelelően elszámolt költségek közül a legkésőbbi kiegyenlítés dátuma;

Két évnél nem régebbi gyártású olyan gépek, termelő berendezések, melyek használatban még nem voltak.

A támogatási szerződés teljesítését biztosító mellékkötelem, mely alapján a bank kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott  feltételek – így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, okmányok benyújtása – esetében és határidőn belül a bankgarancia kedvezményezettjének (a Támogatónak) a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni.

Saját forrás a támogatott által a projekthez biztosított forrás. Költségvetési intézmények esetén a projektre jóváhagyott előirányzat is saját forrásnak minősül. A saját forrás rendelkezésre bocsátásának módja: a projekt meghatározott költségeinek a folyamatos finanszírozása. A támogatott saját forrása lehet belső forrás vagy külső forrás, mindkét esetben pénzeszköz. A belső forrás a támogatott saját pénzeszköze. A külső forrást külső finanszírozók biztosítják, melynek formája lehet pl. fejlesztési hitel, kölcsön, külföldi, vagy hazai (nem központi-, nem önkormányzati költségvetési szerv által nyújtott) támogatás, segély

Az igényelt állami támogatáson és a saját erőn felüli projekt költségeket fedező források (elkülönített pénzeszköz, tagi kölcsön, magán kölcsön, tőkeemelés, bankhitel, egyéb költségvetési, alapítványi támogatás)

A pályázat elkészítését segítő, részletes segédanyag.

Eljárásrend alatt jelen összefüggésben az adott pályázat Irányító Hatóságának, illetve a Közreműködő szervezetnek a pályázati rendszer működtetésével összefüggő valamennyi, vagyis a benyújtott pályázatok feldolgozásával, a döntéshozatallal, a szerződéskötéssel, a finanszírozással, az ellenőrzéssel, valamint a monitoring adatok feldolgozásával kapcsolatos eljárási szabályok összességét értjük

A pályázó által a pályázatban bemutatott fejlesztés, beruházás, vagy egyéb tevékenység, amelynek megvalósítása érdekében a pályázó támogatást igényel.

Az előirányzatból részesülő kérelmező, pályázó vagy egyéb – a kötelezettségvállalás alapján – jogosult természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. Végső kedvezményezett az előirányzat terhére folyósított támogatás végső felhasználója.

A projekt megvalósításához szükséges anyagi források összessége, amely a pályázati kiírás alapján az elszámolható költségeket tartalmazza.

Az utolsó lezárt üzleti év statisztikai létszáma Statisztikai létszám: Az éves átlagos állományi létszám a kiszámolt havi átlagos létszámadatok számtani átlaga.

Az éves átlagos állományi létszám a kiszámolt havi átlagos létszámadatok számtani átlaga.

A támogatott projekt eredményeként megőrzött munkahelyek száma. Értéke megegyezik a Bázis létszámmal.

A pályázó a Támogatási Szerződés aláírását követően a Közreműködő Szervezet irányába köteles időszakonként jelentéseket nyújtani a projekt helyzetéről.

A kedvezményezett pályázó a projekt megvalósulását követő fenntartási/vállalási időszakban a Közreműködő Szervezet számára Projekt Fenntartási Jelentések készítésére kötelezett.

Nem csak az állami vagy önkormányzati tulajdonban levő un. klasszikus ajánlatkérők, hanem magántulajdonban levő gazdasági társaságok is kötelesek lefolytatni állami vagy uniós támogatás elnyerése és bizonyos feltételek fennállása esetén. A 2015. november 1. óta sokkal több területen kell közbeszerzést lebonyolítani, az alábbiak szerint.
Építés/Gépbeszerzés: kb. 44 millió Ft támogatás tartalom…

Olyan építési-műszaki paramétereket tartalmazó gyűjtemény, amely az építési munkanemek és tételek megnevezés mellett tartalmazza a tételekre vonatkozó referenciára is (Vidékfejlesztési pályázatok esetében releváns, egyéb pályázatoknál a 3 független árajánlatot szokták használni)

a Magyar Államkincstár (Kincstár); Kollektív beruházás: kollektív beruházásnak minősül a konzorcium, a termelői csoport, a termelői értékesítő szervezet, a mezőgazdasági termelők tagságával működő̋ szövetkezet, valamint a szociális szövetkezet által végrehajtott projekt;

Az elszámolható kiadás legmagasabb összegé;

a gazdasági tevekénységek egységes ágazati osztályozási rendszere;

A meliorációs tevékenységek célja a mezőgazdasági területek termőképességének növelése, a talaj víz- és tápanyag-gazdálkodásának javítása, a vízfelhasználás hatékonyságának növelése, a termelés hozamingadozásának csökkentése, valamint a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás biztosítása. Ezek a tevékenységek magukban foglalhatják:

• Vízelvezetés és Víztározás: csapadékvizek összegyűjtése, tározókba vezetése, és a vízvisszatartásra és hasznosításra alkalmas létesítmények kialakítása.
• Talajjavítás: a talaj szerkezetének javítása, például drénezés (talajcsövezés) a felesleges víz elvezetésére, és a talaj víztartó képességének növelése.
• Területrendezés: mezőgazdasági területek táblásítása, a lejtős területek hajlásszögének csökkentése, erózió elleni védelem, például sáncok és teraszok kialakítása a vízvisszatartás és -elvezetés érdekében.
• Meliorált utak kialakítása: szilárd burkolat nélküli utak létrehozása, melyek segítik a mezőgazdasági gépek és eszközök közlekedését a területen belül.

Az EK Szerződés 32. cikkében hivatkozott listán szereplő termékek vonatkozásában az új Vidékfejlesztési Program számos támogatási jogcíme fogalmaz meg kötelezettségeket. Leginkább az élelmiszeri feldolgozóiparhoz kapcsolódó beruházások kapcsán találkozhatunk vele. Ebben a bejegyzésben részletes kifejtésre kerül, hogy mik is ezek a termékek, azaz mik minősülnek Annex I. terméknek.

1. ÁRUCSOPORT: 

• Élő állatok

2. ÁRUCSOPORT:

• Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek

3. ÁRUCSOPORT:

• Halak, rákfélék és puhatestűek

4. ÁRUCSOPORT:

• Tejtermékek; madártojások; természetes méz

5. ÁRUCSOPORT:

•  Állati belső részek, hólyag és gyomor (kivéve a halakét), egészben vagy darabokban
  · Máshová nem sorolt vagy máshol nem említett állati termék; az 1. árucsoport vagy a 3. árucsoport szerinti, emberi fogyasztásra nem alkalmas élettelen állat

6. ÁRUCSOPORT:

• Élő fák és egyéb növények; gumók, gyökerek és hasonlók; vágott virágok és díszítő lombozat

7. ÁRUCSOPORT:

• Élelmezési célra alkalmas zöldségek, gyökerek és gumós gyökerek

8. ÁRUCSOPORT:

• Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió; citrus- és dinnyefélék héja

9. ÁRUCSOPORT:

• Kávé, tea és fűszerek, a matétea kivételével

10. ÁRUCSOPORT:

• Gabonafélék

11. ÁRUCSOPORT:

• Malomipari termékek; maláta és keményítő; sikér; inulin

12. ÁRUCSOPORT:

• Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari és gyógynövények; szalma és takarmány

13. ÁRUCSOPORT:

• Pektin

15. ÁRUCSOPORT:

• Sertészsír és egyéb kiolvasztott sertészsiradék; kiolvasztott baromfizsiradék
• Kiolvasztatlan szarvasmarhafaggyú, juh- vagy kecskefaggyú; ezen zsiradékokból előállított faggyú (beleértve az első lét („premier jus”))
• Sertészsírsztearin, oleosztearin és faggyúsztearin; sertészsírolaj, oleoolaj és faggyúolaj, nem emulgeálva, keverve vagy bármilyen más módon elkészítve
• Halból és tengeri emlősből nyert zsír és olaj, finomítva is
• Folyékony vagy szilárd stabilizált növényi olajok, nyersen, finomítva vagy tisztítva
• Állati vagy növényi zsírok és olajok hidrogénezve, finomítva is, de tovább nem elkészítve
• Margarin, mesterséges zsiradék és más étkezési célra alkalmas feldolgozott zsiradék
• Zsíros anyagok, illetve állati vagy növényi viaszok feldolgozási maradékai

16. ÁRUCSOPORT:

• Húsból, halból, rákfélékből vagy puhatestűekből készült termékek

17. ÁRUCSOPORT:

• Répacukor és nádcukor szilárd állapotban
• Egyéb cukor; cukorszirup; műméz (természetes mézzel keverve is); karamell
• Melasz, fehérítve is
• Ízesített vagy színezett cukor, szirup és melasz, a bármilyen arányban hozzáadott cukrot tartalmazó gyümölcslevek kivételével

18. ÁRUCSOPORT:

• Kakaóbab egészben vagy törve, nyersen vagy pörkölve
• Kakaóhéj, -hártya, -bőr és kakaóhulladék

20. ÁRUCSOPORT:

• Zöldségfélékből, gyümölcsből vagy más növényrészekből előállított

22. ÁRUCSOPORT:

• Szőlőmust, erjedésben vagy alkohol hozzáadásától eltérő módon lefojtva
• Friss szőlőből készült bor; szőlőmust alkohol hozzáadásával lefojtva
• Más erjesztett italok (például almabor, körtebor és mézbor)
• Mezőgazdasági termékekből nyert bármilyen erősségű etil-alkohol és szesz, denaturálva is; a likőrök, egyéb szeszes italok és szeszes italok előállítására használt összetett alkoholos készítmények („koncentrált kivonatok”) kivételével.
• Ecet és ecetpótló

23. ÁRUCSOPORT:

• Élelmiszeripar melléktermékei; elkészített állati takarmányok

24. ÁRUCSOPORT:

• Feldolgozatlan dohány, dohányhulladék

45. ÁRUCSOPORT:

• Természetes parafa, megmunkálatlan, aprított, szemcsézett vagy őrölt parafa; parafahulladék

54. ÁRUCSOPORT:

• Len, nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; lenkóc és lenhulladék (beleértve a foszlatott rongyhulladékot is)

57. ÁRUCSOPORT:

• Kender (Cannabis sativa), nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; kenderkóc és kenderhulladék (beleértve a foszlatott rongyhulladékot is)