A Bábolnai Gazdanapok keretében banki- és pályázati finanszírozással kapcsolatos kerekasztal-beszélgetést is tartottak, az érdeklődő hallgatóság köreiben a Gordius Solutions Tender Kft. is ott volt. A banki szakemberek számos kérdéskört érintettek. – Ebben a blogbejegyzésünkben az elhangzott témakörök egy részét összegeztük.
Papp Gergely, az agrárkamara szakmai főigazgató-helyettese kérdezte a szakembereket, akiknek a véleménye egyöntetű volt abban a tekintetben, hogy az agrárszektor kifejezetten válságálló és más ágazatokhoz képest alacsonyabb csődrátával rendelkezik. Az ágazat szereplői és a bankok közötti együttműködés jónak mondható, ugyanakkor az elkövetkező évek hatalmas változásokat hozhatnak a hazai agrárfinanszírozásban.
Az első nagyobb témakör arról szólt, hogy jó-e és miért jó a mezőgazdasági termelőket finanszírozni. A válasz elsőként dr. Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. Agrár és Uniós Kapcsolatok ügyvezető igazgatójától érkezezett, aki elmondta, hogy egyértelműen jó az agrár és az élelmiszeriparhoz tartozó szereplőket finanszírozni mivel megbízható ügyfeleknek számítanak.
Megjegyezte, hogy a bankok is a termőföldtől az asztalig a teljes termékpályában gondolkodnak, amibe nemcsak az agrárügyfelek tartoznak bele, természetesen hozzátartozik az élelmiszeripar is. – Hozzátette, hogy az Európai Unió is egyre inkább a teljes termékpályában gondolkodik. Tehát nem csak az agrárszereplőket kell, hanem a feldolgozókat is szükségszerű és jó is finanszírozni. – mondta az igazgató
Elmondta, hogy ezekből az ágazatokból, rendszerint jól és fegyelmezetten fizető ügyfelekkel lehet számolni kifejezetten alacsony csődrátával. Rámutatott arra is, hogy ez így volt a legutóbbi 2008-2009-es válság esetében is.
Az igazgató megjegyezte, hogy az ágazat válságállósága, fegyelmezettsége a mostani koronavírus-járvány által nehezített időszakban is megmutatkozott, hiszen például a moratóriumot más ágazatokhoz képest jóval kisebb arányban vették itt igénybe.
Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója is elmondta véleményét saját szemszögükből.
Hangsúlyozta, hogy alapítványként és garanciaszervezetként nemcsak az a kérdés, hogy jó-e hitelezni, nekünk mindent meg is kell tenniük azért, hogy a bankok minél nagyobb számban és minél kedvezőbb feltételekkel hitelezzék a gazdálkodókat. – Ezért a szemlélet nálunk picit más, mint a bankoknál. -tette hozzá
Az ágazattal kapcsolatban kiemelte, hogy az „elsődleges mezőgazdaság” hitelállománya jelenleg 880 milliárd forint. Elmondta, hogy az elmúlt 5-10 évben az ágazatok közül a mezőgazdaságé volt a legdinamikusabb növekedés, és ez is azt mutatja, hogy jó hitelezni az ágazatot. – Hozzátette a szakember is, hogy más szektorhoz képest valóban lényegesen jobban alakulnak a nem teljesítési arányok, ugyanakkor a hiteligények is jóval jelentősebbek.
Herczegh András utalt a Magyar Nemzeti Bank azon kijelentésére miszerint a magyar KKV-k hitelállománya GDP-arányosan gyengébb, mint más országoké. – Elmondta, hogy a hazai kkv hitelállománya GDP-arányosan alacsonyabb a külföldi átlagnál, mindössze 20 százalék, a mezőgazdaság ebben a vonatkozásban 50 százalékos arányt mutat a mezőgazdasági GDP-hez viszonyítva.
Herczegh András rámutatott arra is, hogy a mezőgazdaság hitelezése teljesen más, mint más szektoroké. Véleménye szerint az elkövetkező időszak nagy kérdése, hogy mennyire lehet majd különböző szakaszokra bontani a következő időszakot a hitelezésben.
Fórián Zoltán, az Erste Bank Zrt. Agrár Kompetencia Központjának vezető agrárszakértője is megosztotta véleményét.
Elmondta, hogy a mezőgazdaság egy speciális felkészültséget igénylő szektor, aminek a finanszírozása is különleges szakértelmet igényel.
Az agrárszekértő felhívta a figyelmet arra, hogy mostanra már kialakultak a megfelelő erőviszonyok és azok bankok, amelyek speciális erőforrással rendelkeznek ahhoz, hogy megértsék a szektor működését és finanszírozási igényeit.
Fórián Zoltán is megerősítette, hogy az agrárpiaci szereplők jó hitel visszafizetők, megjegyezte, hogy ma már sokkal erősebb és sokkal közvetlenebb a partnerség a mezőgazdaság és a bankok között, mint húsz évvel ezelőtt. – Gyakorlatilag egy oldalon állunk hiszen, mi, akik az agrárfinanszírozás területén dolgozunk magunk is agrárszakemberként látjuk az ágazatot, ami nagyon fontos. -tette hozzá
Fórián Zoltán úgy fogalmazott, hogy bankjuk gyakorlatilag nem a mezőgazdaságot finanszírozza, hanem az ebben szereplő vállalkozókat. Elmondta, hogy minden egyes ügylet egyedileg kerül elbírálásra és ebben kiemelt szerepe van annak, hogy jól ismerjük a mezőgazdasági és élelmiszeripari ügyfeleket és jövőképüket tisztán látjuk.
Ma már komoly erőforrásokat fordítanak arra a pénzintézetek, hogy a személyesség és közvetlenség megmaradjon az ügyfelekkel. -Így mi is arra törekszünk, hogy a partnerségen alapuló kapcsolatokat továbbra is megőrizzük, közösen építsük. – tette hozzá Fórián Zoltán
Szabó István, az OTP Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 2010-ben azzal a céllal alakultak meg, hogy megpróbálják megoldani a kisvállalkozások és az agrárium finanszírozását. – Megjegyezte, hogy tíz év alatt sikerült megháromszorozniuk a hitelállományukat.
A szakember elmondta, hogy ez időszak alatt kellett megalapozniuk szakértői státuszukat és létre kellett hozniuk olyan partneri hálózatot, ahol az ügyféllel valóban partnerként működhetnek együtt.
Szabó István véleménye szerint az elmúlt évtized a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a csődráta szempontjából nézve mondhatni, hogy egy kegyelmi időszak volt.
Rámutatott arra is, hogy óriási támogatások érkeztek az elmúlt időszakban agráriumban. – Elmondta, hogy a következő évek nehézségéitől személy szerint sokkal jobban tart, hiszen itt a generációváltás kérdése és véghezvitele, valamint a támogatási rendszer lekövetése. – mindezek komoly kihívást jelentenek a magyar mezőgazdaság számára.
A kerekasztal-beszélgetés során elhangzott az is, hogy a hitelezést megbonyolítják egyrészt a kockázati tényezők, másrészt a folyamatosan változó szabályozás.
Szabó Tibor szaktanácsadó a gyakorlat oldaláról elmondta, hogy hatalmas pénzéhség érezhető a gazdák részéről. Hozzátette, hogy az elmúlt évtizedben a gazdák felnőttek ahhoz, hogy a pénzintézeteket partnernek tekintsék.
Kiemelte, hogy meglátása szerint a jelenlegi legnagyobb problémája az agráriumnak az a generációváltás és a következő 1-2 év bizonytalansága.
Ezenkívül a klímaváltozással és a zöldítéssel kapcsolatos kihívásokra is felhívta a figyelmet mivel ezen a területen is számos jövőt befolyásoló tényező van amire nem nagyon lát választ. – Megjegyezte, hogy a banki finanszírozásnak és tervezésnek a szerepe egyre inkább nőni fog. Megemlítette, hogy az egyre inkább teret nyerő precíziós gazdálkodáshoz szükséges gépek a banki finanszírozás nélkül csak kevés gazdaság számára lesz megfizethető.
Elmondta azt is, hogy míg régebben tíz évvel ezelőtt még másképp álltak a pályázatokhoz gazdálkodók. – Pályáztak mert volt akkoriban egy kiírás, most viszont már várják a kiírásokat, ami illeszkedhet az előttük álló 4-5 éves középtávú tervükbe. – fejtette ki véleményét Szabó Tibor
Fő téma volt az is, hogy az az NHP kivezetése után hiányzik az olcsó állami hitel, a kivitelezési költségek elszállása és a Zöld Megállapodással összefüggő adminisztratív korlátok pedig lassítják és szűkítik a finanszírozási lehetőségeket.
Elhangzott, hogy a jövőben a bankszektor azok mellé fog állni, akik a strukturális gondolkodásra képesek lesznek. A beszélgetésből az is kiderült, hogy a pénzintézetek nem azokat a vállalkozásokat akarják finanszírozni, akik a támogatásra alapozzák működésüket, hanem azokat, akik a leghatékonyabbak üzletileg.
Papp Gergely pedig azzal zárta a találkozót, hogy: „Volt tíz jó éve a mezőgazdaságnak az agrárfinanszírozás szempontjából és az esély megvan a következő tíz évre is.” – hangzott el
Forrásaink
Banki- és pályázati finanszírozás – kerekasztal beszélgetés (Bábolna Gazdanapok Fórum)
