A Gordiusnál nap mint nap azon dolgozunk, hogy ügyfeleinknek segítsünk elérni céljaikat – határidőkkel, feltételekkel és pályázati kihívásokkal dacolva. Most azonban valami egészen más, de mégis hasonló személyes történetet szeretnénk megosztani. Lipták Zsolt kollégánk példamutató kitartással megmászta a legendás 4478 méteres Matterhornt. Története mindannyiunkat inspirál, emellett azt is megmutatja, milyen gondolkodásmód működteti a Gordius csapatát.
A legendás Matterhorn
Lipták Zsolt munkatársunk szívéhez mindig is közel állt a természet, a kirándulás és a hegymászás. Két évvel ezelőtt, 2023 augusztusában először próbálta meg megmászni a legendás Matterhornt, Európa 7. legmagasabb hegycsúcsát. Édesapjával együtt indultak neki a kalandnak, azonban a mászás végül félbeszakadt, sajnos vissza kellett fordulniuk. 2024-ben sajnos az élet újra közbeszólt, az időjárás és később édesapja bokatörése nem engedte a visszatérést. A kudarc azonban nem tántorította el Zsoltot, sőt inkább mélyebb elszántságot hagyott maga után. Ez pont az a mentalitás, amelyben mi is hiszünk a Gordiusnál: nem feladni, hanem újratervezni. Zsolt mindig tudta, hogy visszatér és meghódítja a csúcsot, és idén 2025 nyarán végre minden adott volt!
A 4478 méteres csúcs nem adja magát könnyen
Hosszas tervezés és gondos felkészülés után Zsolt és egy barátja augusztus 4-én kora hajnalban vágtak neki az útnak a svájci Zermatt felé. A völgyben töltötték az éjszakát, másnap reggel pedig elindultak a hegy lábához, ahova egy gyors felvonó, majd egy 3 órás mászás vezet. Az éjszakát a hegy lábánál fekvő Hörnlihüttében töltötték, itt készültek fel a másnap hajnali fél 5-ös indulásra.
Az ikonikus, 4478 méteres csúcs nem adja magát könnyen, már az első lépések is vérfagyasztók, hiszen rögtön egy 8 méteres függőleges beszállófallal indul a mászás. Innen kezdődik az igazi fizikailag és mentálisan is megterhelő menet a csúcsra. Zsolték nagyon felkészültek voltak, és kitűnően vették az akadályokat, jó időben haladtak felfelé a hegy tetejére. Azonban az utolsó 500 méter kifejezetten megterhelő volt, ugyanis 4000 méternél, a Solvay-hütténél váratlanul jelentkeztek a magashegyi betegség tünetei. Fejfájás, szédülés és hányinger hátráltatta őket, így nem lehetett folytatni az utat. Ebben az állapotban a visszamászás is kockázatos lett volna, tehát úgy döntöttek, a hegy oldalában, 4000 méter magasan töltik az éjszakát.
A szervezetük estére alkalmazkodott a magasabb légnyomáshoz és a ritkább oxigénhez így viszonylag jól kipihenték magukat és másnap hajnalban újult erővel indultak tovább. Délelőtt 10-kor végre beteljesült az álmuk, és elérték a 4478 méteres csúcsot – Európa hetedik legmagasabb pontját.
Leírhatatlan látvány, azonban a lefelé vezető út újabb próbatételt jelentett
Zsolt leírhatatlanként jellemezte a látványt, elképesztő érzés töltötte el őket ahogyan fentről csodálták az apró, eltörpülő városokat, tájakat. A világ alattuk, a csúcs körülük, és egy álom végre valóra vált. Egy órán át csak gyönyörködtek a tájban, majd úgy döntöttek ideje visszaindulni, ugyanis jó haladás esetén is kb 8 óra mászás várt rájuk még a sötétedés beköszönte előtt. Fontos még nappal lejutni, ugyanis világosban is elképesztően könnyű eltévedni a hegyen, szinte mindennapos a helikopteres mentés, és sajnos számos tragédia is kapcsolódik a Matterhorn nevéhez.
Lassan tudtak haladni, számos hátráltató tényező mellett többek között az energiájuk is fogyóban volt. Sajnos 2 órával a vége előtt irányt tévesztettek és rossz völgybe érkeztek, ekkor pedig besötétedett, és 10 percen belül teljesen lement a nap. Egyedül maradtak a korom sötétben, csak a fejlámpára és tájékozódó készségükre voltak utalva. A lejutás ezen a ponton teljesen lehetetlennek tűnt. Azonban a higgadt gondolkodásuk és kitartásuk ezen is átsegítette őket, és fél órás visszamászás után megpillantották a jó utat jelző kőtáblát. Éjfélkor értek le a hegyről, teljesen kimerülve, de hihetetlen büszkeséggel.
Büszkék vagyunk rád Zsolt!
Ez a történet számunkra sokkal több, mint egy sportteljesítmény, a kitartásról, a visszatérés erejéről, a kudarc utáni újra nekifutás bátorságáról szól. Hálásak vagyunk, hogy a Gordiusnál olyan emberekkel dolgozhatunk együtt, akik nemcsak a munkájukban, de a magánéletükben is megtestesítik mindazt, amit képviselünk: céltudatosságot, bátorságot és azt a szemléletet, hogy nincs lehetetlen – csak újabb nekifutás.
A Gordius idén szó szerint is felért a hegy tetejére. Büszkék vagyunk rád Zsolt, köszönjük, hogy megosztottad velünk az elképesztő történeted!
Küldhetünk pár ígéretes pályázatot?
Értesüljön időben és érthető formában az Ön számára elérhető (és nyerhető) pályázati lehetőségekről.
