Augusztus 18-tól lehet pályázni az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére – jelentette be az agrárminiszter kedden Debrecenben, a Farmer Expo megnyitóján.

 A négy napon át tartó rendezvényre mintegy 30 ezer látogatót várnak 329 kiállítóval. – hangzott el a 30. jubileumi Farmer Expó Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás megnyitó beszédben.

 Nagy István agrárminiszter kiemelte, hogy a jubileumi kiállítás is mutatja az agrárium szerepét Debrecenben és egész Hajdú-Bihar megyében.

Az egyetemi helyszínhez kapcsolódva úgy fogalmazott:” Minden egyes agrármérnökre, minden egyes középfokú végzettségű fiatalemberre és kisasszonyra úgy van szüksége a magyar agráriumnak, mint éhes embernek egy falat kenyérre.” -Hiszen nem megy nélkülük, mert ők a versenyképességünk, ők a megújulásunk, ők a magyar agrárium sikerességének a záloga. -hangsúlyozta Nagy István

Az agrárminiszter rámutatott arra, hogy jó 200 évvel ezelőtt már felismerték azt, hogy sikeres agrárium csak megfelelő tudás birtokában lehetséges és ez a felismerés időről időre egyre inkább erősödik bennünk. – Hozzátette ez nem is lehet másképp, hogyha versenyképesek akarunk lenni és nyertesei kívánunk lenni a világban zajló folyamatoknak, ha ki akarjuk védeni az éghajlat-változásban, a klímaváltozásban rejlő nehézségeket, akkor szükséges a tudás, és szükséges mindaz, ami ezekben a fiatalemberekben rejlik.

Ennek okán megköszönte a szervezőknek ezt a 30 évet, azt, hogy a Farmer Expón évről-évre ráirányítják a figyelmet az agrár- és élelmiszeripar szükségességére.

A tárcavezető felhívta a figyelmet a mögöttünk álló nehéz időszakra, amelyben a Covid-járvány mindannyiunk életét meghatározta. -Azonban az agrár és élelmiszeripari ágazat nem állt le és a jövőben sem fog. – hangsúlyozta Nagy István

Úgy fogalmazott, hogy: ami a mi küzdelmünk szépségét adja, az az, hogy a mostani 7,5 milliárd ember helyett 2050-re 9 milliárdan leszünk. Ennyi embert 30 százalékkal kevesebb termőföld és 40 százalékkal kevesebb ivóvíz mellett kell tudni minőségi élelmiszerrel ellátni. – Hozzátette, hogy a világban ma is 860 millió ember éhezik, tehát óriási kihívással állunk szemben, aminek meg kell tudnunk felelni. – Ehhez kell a tudás és az ismeret. – tette hozzá

Nagy István megköszönte a gazdálkodóknak a nehéz időszakban végzett munkájukat, helytállásukat, majd megjegyezte, hogy az előttünk álló kihívások teljesítéséhez a kormányzat a vidékfejlesztési támogatások összegének növelésével igyekszik hozzájárulni. Az agrárminiszter kiemelte, hogy a kormány történelmi léptékű döntést hozott, amikor a Vidékfejlesztési program hazai társfinanszírozását az eddigi 17,5%-ról megemelte 80%-ra.

„Magyarországon háromszor több forrás jut vidékfejlesztésre a következő európai uniós ciklusban, mint amennyi eddig jutott.”

A konkrétumokat tekintve Nagy István elmondta, gyakorlatilag 4265 milliárd forintról beszélünk, ami azt jelenti, hogy most egy év alatt annyi forrás jut vidékfejlesztésre, mint a megelőző hét évben összesen. – Ez ad teret a lehetőségeknek, így minden olyan fejlesztést, technológiai korszerűsítést, amit a gazdaságaikban végre akarnak hajtani annak most jött el az ideje. -hívta fel az agrárminiszter a gazdálkodók figyelmét.

Nagy István emlékeztetett arra az időszakra amikor a tavalyi évben meghirdetésre került az Állattartó telepek korszerűsítése pályázat ötven milliárd forint keretősszeggel és a nehéz járványos időszak közepette több mint ötszörös beruházási igény mutatkozott. – Végül a megemelt keretösszegnek köszönhetően számos gazdaság megvalósíthatja terveit.

A mostani forrásokkal olyan lehetőségek vannak a vidék megújulására, amit nyugodtan nevezhetünk történelmi megújulásnak! – hangzott el

Nagy István jó hírként közölte, hogy: Augusztus 18-tól lehet pályázni az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére.

Elmondta, hogy: a kétszázmilliárd forint keretösszegű felhívás forrásaiból az élelmiszeripari és a borászati tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések támogathatók. Többek között a feldolgozáshoz szükséges épületek, építmények építése, bővítése és felújítása valósítható meg. Az igényelhető minimális támogatás mértéke minimum százmillió forint a maximális mértéke pedig ötmilliárd forint. A támogatás intenzitás fő szabály szerint ötven százalékos, de ez egyes tevékenységek, régiók és vállalkozásméret esetében eltérhet.

Elmondta, hogy a legtöbb pályázatot úgy írják ki, hogy a kisebb gazdaságok lehetőségeit is kiszolgálják. Nagy István hozzátette, hogy a legkisebbek, a kézműves termékeket előállító vállalkozások 15 ezer euró (5,3 millió forint) vissza nem térítendő pályázati forrásra számíthatnak, az önkormányzatok pedig 100 millió forintra pályázhatnak a helyi piacok fejlesztésére.  A kisebb léptékű élelmiszeripari pályázati lehetőséggel már éltek is az ágazati szereplők.

Nagy István köszönetet mondott Vaszkó László vásárigazgatónak és családjának, akik az elmúlt három évtizedben megszervezték a Farmer Expót, amely szakmai súlyán túl meghatározza Debrecen és a magyar vidék arculatát is.

A megnyitó ünnepségen Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) rektora az intézmények és a termelők közötti összefogást hangsúlyozta. Azt mondta, elsőként az agrár- és az orvostudomány összefogásának eredményeként jöttek létre különleges élelmiszerek, ma már a teljes egyetem kutatásokkal, innovációval, fejlesztésekkel támogatja az ágazatot.

Az országgyűlési képviselő Kósa Lajos szerint a leendő debreceni nemzeti oltóanyaggyárnak a humán vakcinák mellett az állatok egészségét veszélyeztető járványok leküzdésben is szerepe lehet. A politikus reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy 2023-ban meghirdethetik az állatorvos-képzést a Debreceni Egyetemen.

Papp László, Debrecen polgármestere emlékeztetett, a város gazdasága a rendszerváltás óta rengeteget változott – élelmiszeripari centrumból üzleti központ lett – ám az agrárium még továbbra is előkelő helyen szerepel a prioritások között. Azt mondta, a város erős, meghatározó szereplője a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak, s ez a következő évtizedekben is így lesz.

Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke arról beszélt, hogy az ágazat sikeréhez a legkorszerűbb ismeretek kellenek, Úgy vélte, ha nem növelni, hanem csökkenteni akarjuk a lemaradást, akkor a hagyományoknak járó minden tisztelet mellett is be kell látni, hogy semmiképpen nem lehet úgy gazdálkodni, mint ahogyan azt nagyapáink tették. A kamara érdemi segítséget nyújt a gazdálkodóknak – jelezte Éder Tamás.

 

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz) elnöke a Magyarok kenyere programról adott tájékoztatást. – Elmondta, hogy tavaly 1100 tonna gabonát gyűjtöttek össze, reményük szerint az idén ezt a mennyiséget is túlszárnyalják.

A Farmer Expo megnyitóján átadták az idei vásárdíjakat, a 30 éves emlékplaketteket, és megáldották az új kenyeret. A kiállítás augusztus 20-ig látogatható.

Forrásaink

30. Jubileumi Farmer Expo megnyitó ünnepség