Magyarország agrár-vidékfejlesztési politikájának egyik kulcsfontosságú alapdokumentuma a 2022 november 7-én elfogadott KAP Stratégiai Terv. A módosított költségvetési keretrendszer 2023 januári indulása óta számos, többek közt a támogatási rendszert is érintő tárgykörben több felvetést kellett tisztázni, illetve egyes ágazati prioritások tekintetében történtek hangsúlyváltások. A KAP Stratégiai Terv módosításokat részletesen kifejtjük jelen blogbejegyzésünkben!
Lezárult a KAP Stratégiai Terv módosítása
Jelentős igény mutatkozik egyes ágazatokban új támogatási formák bevezetésére, illetve bevezetni tervezett támogatásoknál a feltételrendszerének módosítására. Emellett forrásátcsoportosítások is történtek, így szükségessé vált a KAP Stratégiai Terv módosítása, ez a folyamat 2024. február 8-án lezárult. Ennek során több száz kisebb nagyobb tartalmi és technikai módosítást hajtottak végre és új támogatási formák kerülnek bevezetésre.
Mezőgazdasági vállalkozások is részt vehetnek a LEADER programban!
Az új támogatási formákról és forrásátcsoportosításokról a következő bekezdésekben írunk. Módosul többek között a LEADER program, a módosítások érintik a jogosult települések körét, a rendelkezésre álló kiosztható forráskeretet, sőt kiemelt fejleményként úgy tűnik hogy lehetővé válik a mezőgazdasági vállalkozások részvétele is a LEADER programban.
Változott a forráselosztás a zöld beruházások és az állattartó telepek esetében is!
A vidékfejlesztési alapokból társfinanszírozott és a beruházási pályázatok szempontjából is releváns módosítást is végrehajtottak. Ezek zöme inkább technikai, szabályozási jellegű kérdéseket érintett, de egyes programok esetén hangsúlyváltások is fellelhetők. Bizonyos indikátorokat aktualizálni kellett (például az üzemfejlesztési beruházási programok és a fiatal mezőgazdasági termelők beruházásai műveletek kapcsán), és szükségessé vált a forráselosztás pontosítása, átütemezése is: például a zöld beruházások támogatásai keretében mintegy 30%kal több tervezett projektre az eredetileg tervezett forrás többszöröse allokálandó, míg az állattartó telepek járványvédelmi beruházásainak támogatása és a járványvédelmi beruházás sertéságazat esetén a farokkurtítás visszaszorításával a beavatkozásokat nagy valószínűséggel csak 2026-tól tervezik bevezetni, a jelenleg futó járványmegelőzési programok kifutását követően.
A mezőgazdasági üzemek digitális átállására már csak a közeljövőben lesz lehetőség!
Az üzemfejlesztési beruházási programok esetében (kertészeti üzemek létesítése és korszerűsítése, állattartó telepek létesítése és korszerűsítése, terménytárolók szárítók tisztítók létesítése és korszerűsítése, kármegelőző beruházások) csökken a KAP keretből folyósítandó összeg, 2024-es pénzügyi évben a műveletek még a VP keret terhére valósulnak meg. A mezőgazdasági üzemek digitális átállása kapcsán a támogatott fejlesztésekre, pl eszközbeszerzésre, okosfarm-rendszer kiépítésére, a digitális átállást segítő szolgáltatások igénybevételére feltehetőleg a közeljövőben lesz lehetőség, a későbbiekben nem, vagy nem hasonló volumenben.
Pontosították a fiatal mezőgazdasági termelő fogalmát!
Az összes érintett beavatkozás esetében pontosításra kerül a fiatal mezőgazdasági termelő fogalma, követve azt a következetes fogalomhasználatot, amely megkülönbözteti a fiatal mezőgazdasági termelő státuszt és a fiatal mezőgazdasági termelői minőséget (utóbbi a közvetlen támogatások esetében egy többletjogosultsági definíció).
A humánerőforrás-problémák megoldása továbbra is a középpontban áll
A humánerőforrás-problémák megoldása (generációváltás ösztönzése, a fiatalok vidékről való elvándorlásának csökkentése stb.) a KAP Stratégiai Terv módosítása után is középpontban áll, priorizált kedvezményezetti körként jelenik meg a fiatal mezőgazdasági termelői minőség: a fiatal gazdák számára 15%-kal megemelt támogatás folyósítását teszi lehetővé a program. Több beruházási tárgyú beavatkozás esetében szintén az egységesítés és a hangsúlyváltás jegyében bekerül a kiválasztási kritériumok közé a foglalkoztatás, mint vizsgálati szempont.
Az agro-ökológiai és az erdészeti támogatásokat is érintik a módosítások
Az agro-ökológiai nem termelő beruházások „Környezeti vagy klímavédelmi célú agrár-erdészeti rendszerek telepítése” célterületén belül a legeltetéses gazdálkodáshoz kapcsolódó nem termelő beruházási elemek kerültek meghatározásra: itató kialakítás, gémeskút kialakítás és szárnyék kialakítás.
Az erdészeti támogatásokat is érintik a KAP Stratégiai Terv módosítások, az erdőtelepítési és fásítási beruházásokra szánt támogatási összegeket az idei évben még a 2014-2020 VP EMVA keretből folyósítják, az emiatt le nem kötött szabad KAP EMVA forrást az erdészeti beruházási támogatásokat kísérő ápolási és jövedelempótló támogatások előző programozási időszakból átnyúló kötelezettségvállalásaihoz kapcsolódó kifizetéseire fordítják. Bekerül továbbá egy új elem, a biodiverzitást mérő monitoring és adatgyűjtési rendszer fejlesztése a beruházási beavatkozás által kezelni kívánt célok közé. A forrásátcsoportosítás eredményeként a KAP EMVA forrásból támogatott területméret is csökken ennél a beavatkozásnál. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a beruházási beavatkozást kísérő ápolási és jövedelempótló támogatások forráskerete az átcsoportosítás miatt bővül és ennek megfelelően a beavatkozás által kezelt lefedett összes erdősítési terület mérete is bővült a kísérő beavatkozáson belül. Továbbá az erdőtelepítési beruházásokhoz kapcsolódó jövedelempótló program keretében valamennyi telepítés esetében egységesen 12 év lesz a jövedelempótló támogatás tartama.
A versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások (for-profit) beavatkozás „Erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése” célterülete esetében pontosították a jogosultsági kritériumokat, mely szerint az igénybevételhez elég igazolni az erdészeti szaporítóanyag forgalmazójának, hogy vagy a támogatási kérelem benyújtását megelőző évben vagy a megelőző három év átlagában az árbevételének több mint 50%-a erdészeti szaporítóanyag-előállításból és erdőgazdálkodásból származik, vagy az előző három év átlagában erdészeti szaporítóanyag termesztésből származó árbevétele legalább 3.000.000 forint volt. A „Korszerű erdőgazdálkodás hatékonyságának javításához szükséges digitalizációs fejlesztések” célterület esetében a fenntartási kötelezettséget 5 évről 3 évre csökkentették, egyúttal a kedvezményezetti kör bővült ennél a célterületnél: az erdőgazdálkodók mellett olyan vállalkozások is igényelhetik a támogatást, amelyek árbevétele a támogatási kérelem benyújtását megelőző három évben 50%-ot meghaladóan erdészeti gazdálkodásból (TEÁOR 2) és/vagy fakitermelésből (TEÁOR 16.1) származott és az ezekből származó összeg az előző három évben átlagosan legalább 3 000 000 Ft-ot ért el. Ezen túl az egységesítés jegyében 50%-ról 65%-ra növelték az intenzitást az „Erdei termelési potenciál mobilizálása: befejezett ápolás, tisztítás, törzsnevelés jellegű beavatkozás” célterületnél, melynek megvalósítási iránya a hozamnövelés, azaz tipikusan a fiatal erdők esetében interpretált tevékenységeket foglalja magába. Ezzel együtt az egyes műveletekre (ápolás tisztítás nyesés) igényelhető egységköltségeket is megnövelték.
Új kötelezettségvállalás kerül bevezetésre a beruházási pályázatoknál
Végezetül általánosságban a beruházási típusú beavatkozások kapcsán (is) megemlítendő érdekesség, hogy egységes követelményként jelenik meg és kerül bevezetésre a legtöbb beruházási tárgyú beavatkozás esetében a kötelezettségvállalások között a „legalább” 5 évig, KKV szektor esetén „legalább” 3 évig terjedő fenntartási kötelezettség.
Forduljon hozzánk bizalommal, és szakértő csapatunk segít eligazodni a pályázatok útvesztőjében a KAP Stratégiai Terv módosításai után is!
Küldhetünk pár ígéretes pályázatot?
Értesülj időben és érthető formában a számodra elérhető (és elnyerhető) pályázati lehetőségekről!
