A Közös Agrárpolitika (KAP) az Európai Unió 1962 óta fennálló partneri viszonya a mezőgazdaság és a társadalom, valamint Európa és az európai gazdálkodók között. Magyarország elsőként nyújtotta be a Stratégiai tervét az Európai Bizottsághoz.

A 60 éve fennálló Közös Agrárpolitika átfogó céljai, hogy az agrártermelők támogatásával javítsa a mezőgazdaság termelékenységét, tisztességes megélhetést adjon a gazdáknak, támogassa a klímaváltozás elleni küzdelmet és elősegítse a vidéki táj megőrzését, valamint a vidéki térségek gazdaságainak életben tartását.

A következő hetekben 6 részes blogsorozatunkban bemutatjuk a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervet, a KAP pilléreit és a várható támogatásokat. Eheti első blogbejegyzésünkben a KAP működését és rendszerét fogjuk bővebben bemutatni.

Kompenzáció

A Közös Agrárpolitika létjogosultsága és előnyei

A mezőgazdaság speciális ágazat, ezért szükséges a központi beavatkozás. Speciális jellege abból fakad, hogy a mezőgazdaságban dolgozók jövedelme átlagosan alacsonyabb mint más szektorban dolgozóké, a mezőgazdaság kitettsége az időjárási viszonyoknak jóval nagyobb, valamint jóval időigényesebb folyamat a kereslethez igazítani a kínálatot. Emellett pedig még nagyon fontos, hogy a gazdáknak a költséghatékonyság mellett a környezettudatosság és a fenntarthatóság jegyében kell tevékenységüket végrehajtani.

Ezek tükrében a közszféra bevonása elengedhetetlen, amely 3 területre terjed ki:

  • jövedelmek támogatása, kompenzációk
  • vidékfejlesztési intézkedések a sajátos jellegek megőrzése érdekében
  • piaci intézkedések a gyorsan változó árak miatt

A Közös Agrárpolitika meghatározza azokat az alapelveket és feltételeket a mezőgazdaságban dolgozók számára, amelyek segítségével  a minőségi élelmiszerellátásban, a közösségépítésben, vidéki gazdaságok felzárkóztatásában, valamint a környezetvédelemben változás eredményezhető.

Hatalmas támogatások az új Közös Agrárpolitikai tervben

Az új 2023-27-es időszakot átfogó Stratégia Tervet, amelyet az Európai Unió irányelvei mentén alakítottak ki tavaly decemberben került benyújtásra a Bizottság felé. Ezzel egy időben az intézményrendszer és a jogharmonizáció átalakítása is megkezdődött. A végleges terv a Bizottság észrevételeit figyelembe véve 2022 decemberében készülhet el.

A korábban megszokott programozástól eltérően az új KAP Stratégiai Tervről szóló alap jogi aktus a két pillér (KAP I. és KAP II.), valamint az ágazati támogatási programok közös tervezését írja elő. A 2 pillér részletes bemutatását egy következő blogbejegyzésünkben mutatunk be. Tavaly év végén kormányzati döntés született arról, hogy hazánk 2021-től a maximális 80%- os mértékű nemzeti kiegészítő forrást biztosítja a KAP európai uniós forrásai mellé. Így az össztámogatás egy éves időszakra vetítve  átlagosan 1327 millió euró, a piaci intézkedésekre 38 millió euró, a vidéki intézkedésekre 1732 millió euró jut a következő időszakban.

Ebből is látható, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar része minden eddiginél nagyobb forrást kaphat az 5 éves időszakra.

9 specifikus cél 3 kategóriában

Az új Közös Agrárpolitika a Bizottsági előírások mentén 9 specifikus célkitűzést fogalmazott meg.

Ezek a következők:

  • Gazdasági célkitűzések (méltányos jövedelem, versenyképesség növelése, erőviszony kiegyenlítés az élelmiszerláncban)
  • Környezeti célkitűzések (klímaváltozás elleni fellépés, környezetvédelem, tájkép és biodiverzitás megőrzése)
  • Társadalmi célkitűzések (generációs megújulás, élő vidéki területek, élelmiszer- és egészségvédelem)

A tagállamok ezen célkitűzések mentén alakítják ki a KAP Stratégiai Tervük megvalósításához szükséges intézkedéseiket két pillér mentén.

Küldhetünk pár ígéretes pályázatot?

Értesüljön időben és érthető formában az Ön számára elérhető (és nyerhető) pályázati lehetőségekről.